A mediálás az USA-ban és az Egyesült Királyságban az Alternatív Vitarendezés legnépszerűbb, és a leggyorsabban fejlődő formája. Az eljárás lényege, hogy a konfliktusban vagy jogvitában álló felek egy független, elfogulatlan és pártatlan szakértő mediátor irányításával megkísérelnek egy mindannyiuk számára előnyös és kölcsönös megelégedésükre szolgáló egyezségre jutni a lehető legrövidebb idő alatt. Az Egyesült Államokban az eljárás sikerére jellemző, hogy a tagállamok több mint felében a mediálás ma már kötelező. Más szóval, ezekben az államokban csak akkor lehet bírósághoz fordulni, ha a felperes igazolta, hogy mediálás útján kísérletet tett az egyezség létrehozására, ám az nem vezetett eredményre. Európában az eljárás ugyan még sehol nem kötelező, de elsősorban az Egyesült Királyságban és az Európai Unió többi tagállamában is egyre nagyobb szerephez jut, és így a jogviták egyre nagyobb hányada nem is kerül bírósági szakaszba. A mediálást számos ok miatt érdemes kipróbálni. Olyan eljárásról van szó, amelynek hatékonysága és eredményessége már bizonyított, hiszen gyorsabb, olcsóbb és eredményesebb, mint a pereskedés. Van más lehetőség is? Természetesen van. Sőt, vannak olyan esetek, amikor a mediálás esélye a sikerre kevesebb, mint a jogviták eldöntésére szolgáló egyéb intézmények. A mediátor nem pénzbehajtó, nem is végrehajtó. Ha az adós rosszhiszemű, vagy ellene csődeljárás van folyamatban, a mediálásnak nincs sok értelme. A mediálás helyett — az előnyök és a hátrányok mérlegelését követően — a felek mindig fordulhatnak a bírósághoz. A választottbíróság rendszertanilag a rendes bíróság és a mediálás között helyezkedik el, magában foglalva számos előnyét és hátrányát mindkét eljárásnak. Ha a felek kikötötték a választottbíróság hatáskörét, már nem fordulhatnak rendes bírósághoz. Ha a felek a mediálás mellett döntöttek, annak sikertelensége esetén még mindig fordulhatnak bírósághoz, vagy választottbírósági megállapodás esetén választottbírósághoz. A mediálás egyik legnagyobb előnye mind a rendes bírósági, mind a választottbírósági eljárással összehasonlítva az, hogy amíg a bíróság igénybevétele kizárja a választottbírósághoz fordulást és fordítva, addig a mediálás nem zárja ki a többi intézmény igénybevételét, már amennyiben a mediálás sikertelennek bizonyulna.