A jogszabály 7-12 §-i tartalmazzák a szolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályokat:

„7. § (1) A szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információval okozott jogsérelemért, illetve kárért.

(2) A közvetítő szolgáltató nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett, jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, illetve kárért, amennyiben eleget tesz a 8-11. §-okban meghatározott feltételeknek, és úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(3) A 13. § (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 2. § lb)-ld) pontjaiban meghatározott közvetítő szolgáltató a (2) bekezdésben említetteken túlmenően akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett, jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, illetve kárért, ha lefolytatja a 13. § szerinti eljárást, és úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(4) A közvetítő szolgáltatónak a (2)-(3) bekezdés alapján történő mentesülése nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, a jogsértésből fakadó igényei közül a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság vagy hatóság útján érvényesítse. A közvetítő szolgáltató pervesztessége esetén a pernyertes jogosult perrel kapcsolatos költségeinek megfizetésére nem kötelezhető, a pervesztes közvetítő szolgáltató perrel kapcsolatos költségeit pedig a pervesztes jogsértő köteles megfizetni.

(5) A közvetítő szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információ tartalmát, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak.

(6) A közvetítő szolgáltató nem felel az információ eltávolítása vagy hozzáférés nem biztosítása révén keletkezett kárért, amennyiben a 7-11. § vagy 13. § szerint járt el.

8. § (1) A 2. § la) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel a továbbított információ tartalmával okozott kárért, ha

a) nem a szolgáltató kezdeményezi az információ továbbítását;

b) nem a szolgáltató választja meg a továbbítás címzettjét, és

c) a továbbított információt nem a szolgáltató választja ki, illetve azt nem változtatja meg.

(2) Az információtovábbítás és a hozzáférés (1) bekezdés szerinti lehetővé tétele magában foglalja a továbbított információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolását is, amennyiben ez kizárólag az információtovábbítás lebonyolítására szolgál és az információt nem tárolják hosszabb ideig, mint az a továbbításhoz szükséges.

9. § A 2. § lb) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolásával okozott kárért, ha

a) a szolgáltató nem változtatja meg az információt;

b) a tárolt információhoz való hozzáférés megfelel az információ hozzáférésével kapcsolatban támasztott feltételeknek;

c) a közbenső tárolóban az információ frissítése megfelel a széleskörűen elismert és alkalmazott információfrissítési gyakorlatnak;

d) a közbenső tárolás nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia jogszerű használatát; és

e) a szolgáltató haladéktalanul eltávolítja az általa tárolt információt vagy nem biztosítja az ahhoz való hozzáférést, amint tudomást szerzett arról, hogy az információt az adatátvitel eredeti kiindulási pontján a hálózatról eltávolították, vagy az ahhoz való hozzáférés biztosítását megszüntették, illetve, hogy a bíróság vagy más hatóság az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását elrendelte.

10. § A 2. § lc) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az igénybe vevő által biztosított információ tartalmával okozott kárért, ha

a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

b) nincs tudomása olyan tényről vagy körülményről, amely valószínűsíti, hogy az információval kapcsolatos magatartás jogellenes, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

c) amint az a) és b) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról, vagy a hozzáférést nem biztosítja.

11. § A 2. § ld) pontjában meghatározott közvetítő szolgáltató akkor nem felel az információ 2. § ld) pontja szerinti hozzáférhetővé tételével okozott kárért, ha

a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

b) nincs tudomása olyan tényről vagy körülményről, amely valószínűsíti, hogy az információval kapcsolatos magatartás jogellenes, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

c) amint az a) és b) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról.

12. § A 10-11. §-ok rendelkezései alapján a szolgáltató nem mentesül a felelősség alól, ha az igénybe vevő a szolgáltató megbízásából vagy utasításai alapján cselekszik.”

A jogszabály 7. §-a általában kimondja a szolgáltató felelőségét. Azonban e felelősség alól menteséget általában kizárja a (2) és a (3) bekezdés. Ezek szerint a szolgáltató nem felel a más által rendelkezésére bocsátott jogsértő tartalomért, ha eleget tesz az egyes különböző típusú szolgáltatókra vonatkozó feltételeknek, továbbá, ha lefolytatja a későbbiekben bemutatásra kerülő, az eltávolításra vonatkozó eljárást. A (4) bekezdés szerint a jogsértő cselekmény megelőzésére, illetve abbahagyására a szolgáltatót is perbe lehet vonni, azonban pervesztesége esetén perköltség megfizetésére nem kötelezhető. Az (5) bekezdés fontos megállapítást tesz, miszerint a szolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak tárolt, továbbított, hozzáférhetővé tett információk jogsértő voltát. Amennyiben a szolgáltató megfelel a felelősség alóli mentesülés feltételeinek, illetve lefolytatja az információ eltávolítására vonatkozó eljárást, nem felel az információ eltávolításából vagy a hozzáférés megszüntetéséből eredő kárért.

A 8 § a hozzáférést biztosító szolgáltató felelősség alóli mentesülésének eseteit taglalja. Ténylegesen ez a típusú szolgáltató tehet a legkevesebbet a jogsértő információk továbbítása, tárolása, publikálása terén. Így a felelősség alóli mentesülési szabályok itt a legenyhébbek, gyakorlatilag csak a jogsértés aktív megvalósulási formáit nem szabad megvalósítania. A szabályozás teljesen összhangban van az irányelv szabályaival. Felvetődik azonban a kérdés, hogy elégséges-e csak az aktív magatartást tiltani? Arra az esetre, ha egy szolgáltató hálózatából valaki nagy mennyiségű spam levéllel árasztja el az internetet, vagy egyéb jogsértő cselekedetet végez, szükséges lenne egy olyan mechanizmus kidolgozására, amely jogszerűen leválasztja az e tevékenységeket végzőket a hálózatról. Gyakorlatban ez sok esetben működik is, hiszen a szolgáltatói szerződések tartalmaznak ilyen kitételeket, de talán érdemes lenne ebbe a jogszabályba beépíteni ilyen szabályt.

A 9. § a cache szolgáltatók felelőségi kérdéseit taglalja. Gyakorlatilag itt is az irányelv szabályainak átvételére került sor. A d) pont értelmezhetetlen. Ennek a pontnak az értelmét, sok informatikai szakember véleményének meghallgatása után sem sikerült feltárni. Az adatok kinyerésére a böngésző programok a http szabványt használják, az ilyen szabványt tartalmazó kéréseknek minden proxy program eleget tud tenni. Adatok keletkeznek még a proxy program használata során is, ezek viszont nem publikus, a rendszer belső információi. Az e) pontban megfogalmazott feltétel teljesíthetőségéről már írtam bővebben az irányelv cache szolgáltatókkal foglalkozó részénél.

A 10. § a tárhelyszolgáltatók felelőségi kérdéseit taglalja. Eszerint a szolgáltató mentesül a felelősség alól, ha nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, illetve a jogellenességet valószínűsítő körülményről. Amennyiben ilyen magatartásról, körülményről tudomást szerez, az információt el kell távolítania, illetve az információhoz való hozzáférést meg kell szüntetnie. A jogszabálynak ez a része meglehetősen pongyola. Nem szabályozza, hogy milyen úton szerzett a szolgáltató tudomást. A szabály szerint bárki bejelentésére így kell eljárnia, nincs mérlegelési lehetősége. Ha lenne mérlegelési lehetősége a szolgáltatónak, akkor sem biztos, hogy meg van a szükséges ismerete ahhoz, hogy egy magatartásról, körülményről megítélje, hogy az jogellenes-e. Célszerű lenne ezt a szabályt úgy módosítani, hogy a tudomásszerzés a felügyeletet ellátó hatóságtól, vagy a bíróságtól származzon.

A 11. § a kereső szolgáltatást nyújtó szolgáltatók felelőségi kérdéseit taglalja. A szabályozás a felelősség kérdését ugyanúgy szabályozta, mint a 10 §-nál, ezért az ott leírt megjegyzéseim ezen szakaszra is érvényesek.

6.7 Értesítés a jogsértő információs társadalommal összefüggő szolgáltatásról

A jogszabály ezt a címet a 13 §-ban szabályozza:

„13. § (1) Az a jogosult, akinek a szerzői jogi törvény által védett szerzői művén, előadásán, hangfelvételén, műsorán, audiovizuális művén, adatbázisán fennálló jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ sérti (a továbbiakban: jogosult), teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a 9-11. §-okban meghatározott szolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ eltávolítására.

(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a) a sérelem tárgyát és a jogsértést valószínűsítő tények megjelölését;

b) a jogsértő tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat;

c) a jogosult nevét, lakcímét, illetve székhelyét, telefonszámát, valamint elektronikus levelezési címét.

(3) Amennyiben a jogosult meghatalmazottja útján jár el, az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítéshez az értesítési-eltávolítási eljárásban való képviselet ellátására feljogosító teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást is csatolni kell.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 12 órán belül a szolgáltató - a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybe vevő (a továbbiakban: érintett igénybe vevő) 3 munkanapon belül történő írásbeli tájékoztatása mellett - köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt.

(5) Köteles megtagadni a szolgáltató az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés alapján az információhoz való hozzáférés nem biztosítását vagy az információ eltávolítását, ha ugyanazon információ vonatkozásában ugyanazon jogosult vagy a jogosult (3) bekezdés szerinti meghatalmazottja értesítése alapján már eljárt a (4) bekezdés szerint, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.

(6) Az érintett igénybe vevő a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás átvételétől számított 8 napon belül teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a szolgáltatónál kifogással élhet az érintett információ eltávolításával szemben. A kifogásnak tartalmaznia kell:

a) az eltávolított, illetőleg hozzáférhetetlenné tett információ azonosítását, ideértve azt a hálózati címet, ahol az korábban hozzáférhető volt, továbbá az érintett igénybe vevőt azonosító, a törvény 4. § (1) bekezdés a)-e) és g) pontjaiban meghatározott adatokat;

b) indokolt nyilatkozatot arról, hogy az igénybe vevő által biztosított információ nem sérti a jogosult (2) bekezdés szerinti értesítésében megjelölt jogát.

(7) A (6) bekezdés szerinti kifogás átvételekor a szolgáltató haladéktalanul köteles az érintett információt újra hozzáférhetővé tenni, és erről a jogosultat a kifogás megküldésével értesíteni, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.

(8) Ha az érintett igénybe vevő a jogsértést elismeri vagy a (6) bekezdés szerinti határidőben nem terjeszt elő kifogást vagy az nem tartalmazza a (6) bekezdésben előírt adatokat, és nyilatkozatot, a szolgáltató az információhoz való hozzáférés nem biztosításának, illetve az információ eltávolításának hatályát köteles fenntartani.

(9) Ha a jogosult a (7) bekezdés szerinti értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos igényét abbahagyás és eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is tartalmazó kereset vagy fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása útján érvényesíti vagy büntető feljelentést tesz és az eljárás megkezdését kezdeményező beadványának másolatát annak benyújtásától számított 3 munkanapon belül megküldi a szolgáltatónak, a szolgáltató a beadvány másolatának átvételétől számított 12 órán belül a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a (2) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférést ismételten nem biztosítja, illetve az információt ismételten eltávolítja. A szolgáltató intézkedéséről a jogosult beadványa másolatának megküldésével az érintett igénybe vevőt az intézkedés megtételétől számított 3 munkanapon belül értesíti.

(10) A jogosult köteles a (9) bekezdés szerinti eljárásban hozott jogerős érdemi határozatokról - ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését vagy a kérelem elutasítását is - a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. Ha az érdemi határozat az érintett igénybe vevő javára rendelkezik, a szolgáltató haladéktalanul köteles az érintett információt ismételten hozzáférhetővé tenni, egyébként a (8) bekezdés szerinti szolgáltatói intézkedés hatálya fennmarad.

(11) A jogosult és a szolgáltató szerződést köthet az (1)-(10) bekezdésekben meghatározott eljárás alkalmazásáról. A szerződésben a felek a törvénytől nem térhetnek el, de a törvényben nem rendezett kérdésekben megállapodhatnak. A felek szerződésükben hatályos írásbeli közlésnek tekinthetik a nekik vagy általuk harmadik személyhez címzett írásbeli magánokirat hű másolatát, továbbá az elektronikus úton tett közlést is, ha annak megérkezését a címzett elektronikus úton igazolja. Ebben az esetben a felek kötelesek az egymástól származó elektronikus küldemények megérkezését visszaigazolni.

(12) A szolgáltató nem felelős az érintett információ eltávolításának vagy az ahhoz való hozzáférés nem biztosításának eredményes végrehajtásáért, amennyiben az eltávolítás vagy a hozzáférés nem biztosítása során a (4) és (9) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően és jóhiszeműen járt el.”

A törvény indoklásából kitűnik, hogy a szabályozás modelljének az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa által 1998-ban elfogadott „Digital Millennium Copyright Act” tekintették.

A fenti meglehetősen bonyolult eljárás megértését segíti a következő ábra, amely a szolgáltató oldaláról tükrözi a folyamatot.

3 . ábra Eljárás a szolgáltató oldaláról szerzői jogi jogsértés esetén

A jogosultnak teljes bizonyítóerejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítéssel fel kell hívnia a szolgáltatót (ez lehet: cache szolgáltató, tárhelyszolgáltató, kersőszolgáltató), hogy a jogát sértő tartalmú információt távolítsa el. Ezen értesítésnek tartalmaznia kell a sérelem tárgyát, a jogsértést valószínűsítő tényeket, a jogsértő információ azonosításához szükséges adatokat, a jogosult elérhetőségi adatait. A szolgáltatónak az értesítés átvételét követő 12 órán belül el kell távolítani (vagy a hozzáférést meg kell szüntetni) a jogsértő információt.

A jogalkotó véleményem szerint a 13 § (1)-(4) bekezdéseiben két hibát is vétet. Az első hiba lényeges. A jogosultnak nem kell igazolnia sem magát, sem azt, hogy az információn szerzői jogi védettsége lenne. A szolgáltatónak nincs mérlegelési lehetősége, ha az értesítés megfelel az alaki kellékeknek (magánokirat vagy közokirat) és tartalmazza a jogszabályban felsorolt adatokat, az információt el kell távolítania. A második hiba inkább csak technikai jellegű. A c) pont a jogosult telefonszámának és email-címének megadását írja elő. Semmilyen jogszabály nem kötelezi a személyeket arra, hogy rendelkezzenek telefonszámmal és email-címmel.

A (4) bekezdés a továbbiakban előírja, hogy a szolgáltató az értesítést követő 3 napon belül, írásban tájékoztassa a szolgáltatás igénybevevőjét. Itt újabb két probléma mutatkozik a (4) bekezdés szövegében. Egyrészt a 12 óra és a 72 óra között aránytalanul nagy az eltérés, előfordulhat, hogy ez a hosszú időtartam a szolgáltatás igénybevevőjének jogait sérti. Másrészt számomra értelmezhetetlen a (4) bekezdés utolsó fordulata, miszerint: „… köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt.” Nem világos számomra, hogy a szolgáltatónak hol kell alkalmaznia ezt a feltüntetést. A webtárhelyen? Van joga a szolgáltatónak más weboldalában módosítani? Ftp tárhelyen, cache-ben ilyen információk feltüntetésére nincs mód.

A joggal való visszaélés megakadályozására az (5) bekezdés olyan szabályt tartalmaz, hogy a szolgáltató köteles megtagadni az ugyanazon információ eltávolítását, ha ugyanazon jogosult ismételten kéri, de a szolgáltató ezt már korábban megtette.

A szolgáltatás igénybevevője a szolgáltató tájékoztatásának kézhezvétele után 8 napon belül a szolgáltató felé kifogással élhet (teljes bizonyítóerejű magánokiratban vagy közokiratban). A kifogásnak többek között nyilatkozatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az eltávolított információ nem sérti a jogosult jogát. A szolgáltatónak ismét nincs mérlegelési joga, az információt vissza kell állítania. Ha tudja, ugyanis a (4) bekezdés eltávolítást is lehetővé tett. Nézetem szerint az eltávolítás törlést jelent, archiválási kötelezettség nélkül. A visszaállítással egy időben a szolgáltatónak értesítenie kell a jogosultat.

A jogosult ezután bírósághoz fordulhat, erről a jogszabályban megszabott feltételek mellett a szolgáltatót értesítheti. A szolgáltatónak ezután ismét el kell távolítania az információt, valamint értesítenie kell a szolgáltatás igénybevevőjét. A jogosult köteles az eljárásban hozott jogerős érdemi határozatokról a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. Ha a határozat a szolgáltatás igénybevevője javára rendelkezik, akkor a szolgáltatónak haladéktalanul vissza kell állítania a tartalmat.

Látható, hogy az előzőekben ismertetett eljárás feleslegesen bonyolult, a szolgáltatókra többlet terhet telepít. Egyszerűbb és igazságosabb megoldás lenne, ha a jogosultnak egyből bírósághoz kellene fordulnia (a bíróság tudja érdemben értékelni a jogosult bizonyítékait) és a szolgáltatónak csak a bíróság határozatára kellene egyszer intézkedni.

A (11) bekezdés lehetőséget ad arra, hogy a jogosult és a szolgáltató szerződést köthet az (1) – (10) meghatározott eljárás alkalmazásáról. A szerződésben a felek a törvénytől nem térhetnek el, de a törvényben nem szabályozott kérdésekben megállapodhatnak.

Igazából ez a bekezdés is zavart okoz. Hiszen a jogszabály jogosultnak azt a személyt hívta, akinek valamilyen joga van a szerzői jog által védett információn. Ebből az következik, hogy a jogosult csak akkor kerül jogviszonyba a szolgáltatóval, ha észleli, hogy a védett információt a szolgáltató kezelte. Ekkor már nem sok értelme van a szerződés megkötésének.

6.8 A jogszabály további rendelkezései

A 13/A § az „Adatvédelem” címet viseli. Ez a szakasz 2004. január 1-től hatályos, ez is a 2003. évi XCVII. törvény módosítása révén került be a jogszabályba. Az adatvédelem kérdéskörét az irányelvvel összhangban szabályozza a törvény.

A 14 § „Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával küldött reklámokra vonatkozó különös szabályok” címet viseli. A hazai jogalkotás is az irányelvben megismert „opt-out” megoldással kívánja szabályozni a spam levelek küldését. Mivel a hazai jogalkotás lényegében az irányelvben megismert megoldást tartalmazza, ezért itt csak utalok az irányelv elemzésénél leírtakra.

A jogszabály a továbbiakban még a következő címeket tartalmazza:

„Szabályozott szakmák” 14/A §,

„Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra vonatkozó különös fogyasztóvédelmi szabályok” 15 §,

„Az önszabályozás állami elismerése, támogatása” 15/A §,

„Vegyes és záró rendelkezések” 16 § - 18 §

A fent felsorolt címekből a 14/A § és a 15/A § az irányelv adaptációi, ezért elemzésük helyett csak utalok az irányelvnél leírtakra.