Ingatlan vétele esetében alapesetben 10 százalékos vagyonszerzési illetéket kell leróni. Ez azonban a telekre, nyaralóra vonatkozik, a törvény ugyanis kedvezményben részesíti a lakástulajdont szerzőket, nekik 4 millió forintig 2, e felett pedig 6 százalékot kell fizetniük.

Az illeték alapja vétel esetén mindig a forgalmi érték, ha a lakástulajdont szerző lakásépítési (szocpol) kedvezményben részesül, akkor ennek összegével csökkentheti a megszerzett vagyoni értéket.

Ingatlanok tulajdonjogának cseréjénél az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke, lakástulajdon esetében pedig az elcserélt ingatlanok forgalmi értékének különbözete.

Az ingatlan értékesítésénél leírthoz hasonló kedvezmény, hogy lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon forgalmi értékének a különbözete.

További könnyítés, hogy nem kell megfizetni a fentiek alapján kiszámított illetéket annak, aki lakóház építésére alkalmas (építési) telket vásárol és vállalja, hogy arra 4 éven belül lakóházat épít, vagy 30 millió forint értéket nem meghaladó új építésű lakást vásárol.
Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésekor pedig az egyébként járó illeték egynegyedét kell megfizetni.

A fiatalokat támogatja az a kedvezmény, miszerint a 35 év alatti magánszemély az első lakástulajdonának megszerzésekor az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, amennyiben az egész lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot.

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék - az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania. A kiszámított összeg nagyságától azonban még ne rémüljünk meg, bizonyos esetekben ugyanis a fizetendő adó csökkenthető.

Először is kijelenthető, hogy az eladásból befolyó bevétel nem egyenlő a jövedelemmel.
Gondoljunk csak arra, hogy az ingatlant egyszer meg kellett venni, értéknövelő beruházásokat hajtottunk végre, illetve az átírásnak, átruházásnak is vannak költségei.
Ezekkel a költségként érvényesíthető tételekkel a kialkudott vételár, a bevétel csökkenthető, így kapjuk meg a tényleges jövedelem, a „nyereség” nagyságát.

Arra persze vigyázni kell, hogy egy felújítás (például egy festés) nem számít az adóhivatal szemében értéknövelő beruházásnak, hiszen annak célja nem valami újszerű dolog hozzáadása, pusztán az állapot fenntartása, a karbantartás.

A kiszámított jövedelem tovább csökkenthető, amennyiben az eladott ingatlant több mint 5 éve vásároltuk. Ilyenkor a jövedelem évenként 10 százalékkal csökkenthető. Azaz ha az átruházás a vásárlás utáni 10. évben történi, akkor a jövedelem összesen 50 százalékkal csökkenthető, 15 év elteltével pedig adómentesen lehet egy lakást, vagy telket értékesíteni.

Szintén adókönnyítést jelent jelent, hogy a már befizetett adóból visszajár a jövedelem azon része utáni adó, mely összeget az eladó saját maga, vagy lakást szerző hozzátartozója részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12, és az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított.

Ha tehát a szülők az általuk eladott telken keletkező jövedelemből 2 éven belül gyermekeiknek lakást vesznek, akkor az egykor befizetett adó visszaigényelhetővé válik.
Ahhoz, hogy egyáltalán ne kelljen az adót megfizetni, a lakáscélú felhasználást az ingatlan értékesítésének évében, vagy azt megelőzően kell végrehajtani, ekkor ugyanis egyazon bevallásban szerepelhet az adó és annak kedvezménye.

A törvény érdekessége, hogy ingatlan értékesítésénél is leírja azt az esetet, amikor a lakás/telek eladási ára nem határozható meg.
A jogszabály ilyenkor úgy fogalmaz, hogy a megszerzésre fordított összeg a bevétel 75 százalékával egyenlő, tehát a jövedelem a bevétel 25 százaléka.

Mindez azt is jelenti, hogy ha az előző bekezdésben leírt számítás alapján jövedelmünk meghaladja ezt a 25 százalékos arányt, akkor érdemes lehetne "véletlenül" elveszíteni az adásvételi papírokat, hiszen kevesebb adóval megúsznánk.
Persze ez inkább ingóságok esetén érvényes, az illetékkiszabás miatt az ingatlan nyilvántartásból általában könnyen visszanyerhető adatok miatt az ilyen jellegű eljárás ugyanis jogkövetkezményekkel, vagyis adóbírsággal és késedelmi pótlékkal jár.

Amennyiben ingatlanunkat bérbe adjuk, akkor az ezzel járó adóterhet magánszemélyként többféleképpen is teljesíthetjük.

Egyrészt adózhatunk az adótáblán kívül, ún. külön adózó jövedelemként - ekkor a bérbeadásból származó bevétel egésze jövedelem, azaz költség nem számolható el vele szemben. Az adó jelenleg a jövedelem 20 százalékával (termőföldnél 5 százalékával) egyenlő.

Amennyiben nem termőföldről van szó, akkor a 20 százalékos adó helyett választhatjuk azt a megoldást is, hogy a bérbe adásból származó jövedelmet az összevont adóalapba tartozónak tekintjük, azaz - a munkabérhez hasonlóan - az adótábla szerint számítjuk ki a rá eső közterhet.
Ekkor az adó - egyéb jövedelmeink függvényében - 20-40 százalék közötti lehet.

Szintén eltérés ebben az esetben a fix 20 százalékos adónál említettekhez képest, hogy itt már lehet költséget a bevétellel szemben érvényesíteni, fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ezt az adózási formát legalább 4 egymást követő évre kell választani.

 Ki jogosult szocpolra?

A méltányolható lakásigény nem csak a szobaszámtól, hanem az építési költségtől is függ.

Lakásépítési kedvezményre, közismert nevén szocpolra jogosult, aki a méltányolható lakásigényen belül:

1) új lakást épít,
2) új lakást vásárol,
3) lakását (a tetőtér beépítés kivételével) legalább egy szobával bővíti,
4) tetőteret épít be (csak kettő vagy több gyermeket eltartóknál)
5) lakását legalább egy szobával nagyobbra cseréli (csak három vagy több gyermeket eltartóknál a méltányolható lakásigényen belül)

A szocpol. összege 2004. április 1-jétől az 1) és 2) esetben egy gyermek után 800 ezer forint, két gyermek után 2 millió forint, három gyermek után 3 millió 200 ezer forint, négy gyermek után 4 millió forint, minden további gyermek után gyermekenként 200 ezer forint, a 3) 4) 5) esetben pedig az előző összegeknek a fele. A kedvezmény összege más eltartott családtagok után személyenként 30 ezer forint.

A szocpol. kedvezményt a törlesztés megkezdése után, de még a törlesztési idő alatt született gyermekek után is el lehet számolni a még fennálló tartozások csökkentésére.

A szocpol. kedvezmény az építési költségek vagy a lakás vételár része, s annál a pénzintézetnél lehet igénybe venni, amelyik az építéshez, vásárláshoz hitelt nyújt. E kedvezményt akkor is igénybe lehet venni, ha az építkezéshez, vásárláshoz hitelfelvétel nem kapcsolódik. Ebben az esetben is érvényes az a korlátozás, hogy a kedvezmény összege az eladási ár vagy az építési, bővítési költségek 65%-át nem haladhatja meg.

A gyermekek meglétét az állandó lakhely szerinti önkormányzat jegyzője igazolhatja a bank felé. Kedvezmény azon gyermek után igényelhető, aki után korábban kedvezményt még nem számoltak el.

Szocpol megelőlegezése

Fiatal, 40 év alatti házaspárok (a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét) számára két gyermekig az állam megelőlegezi a szocpolt, amennyiben a gyermektelen házaspár 8 éven belül felvállal két gyermeket, illetve az egygyermekes család 4 éven belül vállal még egy gyermeket. Csak egy vagy két gyermek megszületését lehet vállani.

A fiatal házaspár - megelőlegező kölcsön formájában - csak új lakás építésére és vásárlására veheti igénybe a kedvezményt. A megelőlegezés időtartama alatt a kölcsön után nem kell sem tőkét, sem kamatot fizetni, s e kölcsön igénylése kapcsán sem merül fel költsége a házaspárnak.

Ha a gyermekvállalásra megelőlegezett idő alatt megszületik a gyermek(ek), a megelőlegező hitel teljes összegét a fiatal család helyett az állam fizeti. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a vállalt gyermek(ek) örökbefogadással kerülnek a fiatal házaspárhoz.

Ha nem születik meg a vállalt gyermek, a hitel rendes építési vagy vásárlási kölcsönnek tekintendő, amelynek futamidejébe beleszámítják a vállalt 4, illetve 8 évet is. Kivétel ez alól, ha valamelyik szülő halála, időközbeni legalább 67%-os rokkantsága miatt nem születik meg a gyermek.

A méltányolható lakásigény

A lakásigény attól méltányolható, hogy a felépítendő, bővítendő vagy a megvásárolni kívánt új lakás szobáinak száma az együttköltöző családtagok, illetve a családban nevelt kiskorú gyerekek száma szerint korlátozott, továbbá az építési költség, illetve a vételár nem haladhatja meg a szobák számához rendelt maximális értéket.

A méltányolható lakásigény mértéke:
- két személyig: egy-három lakószoba,
- három személy esetében: másfél-három és fél lakószoba,
- négy személy esetében: kettő-négy lakószoba.

A számításba vehető személyek száma az együttlakó, fiatal házaspár esetében legfeljebb két vállalt gyermekkel, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy vállalt gyermekkel megnövelhető.

Az előírás azonban nem csak a szobaszám, hanem építési költség maximális mértékét meghatározza. Így pl. egy 2 gyermekes család 4 szoba esetén vidéken maximum 22,5 millió házat építhet.

Forrás: Privátbankár