Jog és internet

Bár eltérő jogrendszerünkből adódóan nálunk nincsenek precedensértékű perek, mint az Egyesült Államokban, mégis érdemes odafigyelni azokra a most zajló esetekre, amelynek szereplői a magyar internetezés történetében először jogi úton próbálnak orvoslást nyerni problémájukra. Az eljárások ugyanis azt jelzik: elértünk arra a pontra, amikor a számítógépes világháló témájában a törvény kénytelen megtenni az első lépéseket, hogy válaszokat adjon a valós élet kihívásaira.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) nyomozást rendelt el egy rágalmazó e-mail feladójának kiderítésére. A rágalmazó e-mailt Mónus Áron kapta, aki az Interneten is hirdetett Mein Kampf fordításáról ismert. Mónus január 21-én kapta az e-mailt, és másnap tett feljelentést Hódmezővásáhelyen. A PKKB július 15-i végzése a budapesti VIII. Kerületi Rendőrkapitányságot bízta meg az ismeretlen tettes személyazonosságának és idézhető lakcímének megállapításával. Mónus ugyan feljelentésében megnevezte a rágalmazót, azonban a PKKB végzése szerint ebből nem állapítható meg az elkövető személyazonossága.

A VIII. Kerületi Rendőrkapitányság a Matáv biztonságfelügyeleti osztályától bekérte annak az előfizetőnek az adatait, aki januárban a rágalmazó e-mailt küldte. Székely István, a kapitányság gazdaságvédelmi alosztályának munkatársa szerint Mónus a „V. Gyula" aláírású egysoros e-mailt kinyomtatva mellékelte feljelentéséhez. Mivel a levél „Feladó" mezőjében Matávnet e-mail-cím van, ezért fordul a rendőrség a telefontársasághoz, amelynek a büntetőeljárási törvény szerint 30 napon belül kell megadnia az előfizető adatait. Noha Mónus Hódmezővásárhelyen tette feljelentését, a PKKB azért fordult a VIII. kerületi kapitánysághoz, mert a Matáv említett osztálya itt található. A kapitányság eddigi gyakorlatában ez az első eset, hogy e-mail-küldő személyazonosságát kell megállapítania.

Pedig az eljárást kiváltó eset nem egyedülálló: rasszista tartalmú e-maileket kapott a közelmúltban néhány civil szervezet a C3 Központ által létrehozott Freemail ingyenes levelezőrendszeren keresztül. A romákat és zsidókat fenyegető, magyar nyelven íródott leveleket külföldről, illetve magyarországi vidéki városokból küldték. A C3 Központot működtető Soros Alapítvány sajtószóvivője, Rónai Judit elmondta, hogy az alapítvány elítéli a rasszista levelek íróit, és letiltják őket az ingyenes levelezési rendszerről.

A székesfehérvári önkormányzat több munkatársa - közöttük Nagy István polgármester és a helyhatóság jegyzője - nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt följelentést tett a városi bíróságnál a hivatal egyik alkalmazottja, Nagy Zoltán Péter ellen. Nagy Zoltán Péter a közelmúltban nyílt levelet tett közzé az interneten, amelyben súlyos vádakkal illette a városháza vezetőit. A nyílt levél szerint az önkormányzat vezetőinek hozzáállása miatt nem valósulhat meg a székesfehérvári intelligens város program.

Az önkormányzat egyúttal sajtó-helyreigazítást kért attól az internetszolgáltatótól, amely közzétette a levelet. A szolgáltató az oldalt megszüntette, de a helyreigazítás-kérést visszautasította azzal, hogy az oldalak tartalmáért nem felelős.

Székesfehérvár önkormányzata ezek után polgári pert indított az ingyenes webhelyet szolgáltató EXTRA7 Bt. ellen, mivel az nem volt hajlandó közzétenni helyreigazítási kérelmét. Dr. Verebics János, az önkormányzat jogi tanácsadója szerint a Btk. 76. és 78. paragrafusára, általános személyiségi jogok sérelmére hivatkozva kérik a helyreigazítást. Az önkormányzat kész arra, hogy hasonló pert indítson a Nexus ingyenes webszerver működtetője ellen is, ugyanis Nagy itt indította újra az EXTRA7 Bt.-nél megszüntetett oldalait. Verebics úgy véli, konkrét törvény híján érveikkel képesek lesznek meggyőzni a Fővárosi Bíróságot arról, hogy analógiás jogértelmezéssel a vonatkozó németországi törvények alapján Magyarországon is elmarasztalható a webhelyszolgáltató. Az EXTRA7 Bt. vezetője, Gautier Tamás szerint a német példával szembeállítható az amerikai gyakorlat, ahol nemrégiben az America Online-t egy hasonló perben felmentették. Gautier hozzátette, hogy a továbbiakban az önkormányzat e-mailmegkereséseire nem fognak reagálni, mivel nem állapítható meg a levél hitelessége. Eközben Nagy Zoltán Péter úgy döntött, hogy szükség esetén kész weboldalait áthelyezni egy amerikai szolgáltatóhoz.

Az ügy tárgyalása során Nagy védekezésében kulcsfontosságú kérdéssé vált a weboldal egy nyomtatott változatának a hitelessége. Nagy ezért a kérdéses weboldalt korábban szolgáltató Extra7 Bt.-hez fordult a naplófile-t kérve. Gautier Tamás, az Extra7 ügyvezetője azonban a többi felhasználó személyi adatainak védelmére és etikai szempontokra hivatkozva ennek átadását megtagadta.

Időközben a város jogi szakértője tanulmányt készített az internetjog legalapvetőbb fogalmairól, mely a büntető és a polgári perben az önkormányzat jogi álláspontját kívánja egyértelműsíteni. Dr. Verebics János „A tér, a szabadság és a normák" című, számos hivatkozást tartalmazó elemzésének lényegét a szerző így foglalja össze: „Az interneten sem szabad mindent. A szerződésszegés, a károkozás, a tényállásszerűen megvalósított rágalmazás, a becsületsértés, a személyiségi jogok bizonyított megsértése nem maradhat következmények nélkül." A mintegy négyívnyi tanulmány elsősorban Nagy jogi felelősségét vizsgálja, az internetszolgáltatónak a webes közzététel kapcsán felmerülő felelősségével csak érintőlegesen foglalkozik. A tanulmány függeléke összegzi a vád véleményét a Nagy ellen indított magánvádas eljárásban. (http://www .fehervar.hu/HIVATAL/szakvelemeny)

A Magyarországon kialakult bizonytalan helyzetre jellemző, hogy az egyik népszerű ingyenes honlapszolgáltató cég körlevélben szólította fel vendégeit, hogy 48 órán belül tartsanak önvizsgálatot, és távolítsák el illetlen oldalaikat. Tette ezt annak dacára, hogy ily módon a legelemibb internetes szabadságjogot vette semmibe, mely szerint a honlapért az felel, aki felrakta, és nem a szolgáltató.

Csakhogy hasonló esetekben az Egyesült Államokban sem egyértelmű a helyzet. Az American Civil Liberties Union (ACLU) beperelt egy iskolát Missouri államban, amelyik felfüggesztette egy diákja tanulmányait, amiért az az Interneten kritizálta tanárait. Brandon Beussink személyes oldalán mutatta be a Marble Hill-i Woodland High School tanárainak kifogásolható bánásmódját a diákokkal. Amikor az iskolai felszólításnak eleget téve leszedte a kérdéses oldalt, az igazgató tíz napra felfüggesztette a diákot februárban, ami miatt szemesztert kellett ismételnie. A Legfelsőbb Bíróság korábbi határozata szerint az iskolák cenzúrázhatják diákjaik házon belüli újságait, és megtilthatják a tanulást hátráltató tiltakozó akciókat is. Az ACLU szerint ez esetben azonban az iskola messze túllépte hatáskörét, mivel a fiú a privát homepage-én azt közöl, amit akar. A polgárjogi szövetség idén áprilisban 30 000 dollár kártérítést harcolt ki egy clevelandi diáknak, akit hasonló okokból rúgtak ki.

Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) megbüntette a GeoCitiest, mivel az törvényszegő módon használta fel ingyenes webhelyszolgáltatását használóinak adatait. Az FTC fogyasztóvédelmi felügyeletének igazgatója, Jodie Bernstein szerint a GeoCities félrevezette felhasználóit, amikor nem árulta el, hogyan kezeli ügyfelei személyes információit. Mint ismeretes, a cég mindenkinek ingyenes webhozzáférést biztosít, aki kitölt egy lapot személyes adataival. A formanyomtatvány végén szereplő nem kötelező jellegű kérdések (pl. jövedelem, iskolai végzettség) mellé az is fel volt tüntetve, hogy a kitöltőjük hozzájárulása nélkül nem adhatók ki más cégeknek. Ennek ellenére ezeket az adatokat mégis eladták. Ezen túlmenően a GeoCities egy ún. „Elvarázsolt erdő" nevű - gyerekekhez szóló - játékban is gyűjtötte a felhasználók adatait egy külső cég megbízásából.

„Minél előbb létre kell hoznunk a Bill of Rights elektronikus verzióját", jelentette ki legutóbbi sajtótájékoztatóján az amerikai alelnök. Gore szerint a világháló polgárait ugyanúgy megilletné személyes adataik védelme, mint ahogy az az offline életben történik. Az alelnök úgy véli, mindenkinek lehetővé kellene tenni, hogy utánanézhessen, mennyi információ gyűlt össze róla, azokat mire használják fel, valamint szabályozhassa, igény szerint korlátozhassa adatai felhasználását. Gore hosszú távú tervei közé tartozik például, hogy 13 év alatti gyerekektől ne gyűjthessenek bizalmas információkat. A kormány céljai között szerepel az egészségügyi adatok védelmének szigorítása is, mivel szerinte ma a videotékákban nagyobb biztonság van, mint a kórházak hálózatán.