Nemzeti Civil Alapprogram Civil Együttműködés honlap,

"...Az Országgyűlés elismeri a társadalmi szervezetek és alapítványok működési feltételei állami garanciákkal való biztosításának szükségességét, ezért a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, pártpolitikától mentes forrásainak biztosítása érdekében Nemzeti Civil Alapprogramot hoz létre. A Nemzeti Civil Alapprogram célja a civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony és munkamegosztás előmozdítása az állami, önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében. A kitűzött célok elérése és a civil társadalmi önszerveződés elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja..."

A. GERGELY András: Tér, idő, határ és átmenet - Politikai antropológiai esettanulmányok Magyar Elektronikus Könyvtár, MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont 86, 2001 | 2003-08-09 13:11:46

"A politika a társadalmi közviselkedés jeleinek, szimbólumainak tudománya, az antropológia pedig ezek egymásba nyúló rendszereinek összességéből választott témakörök, társadalmi események, viselkedések, intézmények, folyamatok okát és kulturális kontextusait írja le sűrű “beszédeseményként”. Röviden és túlegyszerűsítve e kettőből “összegyúrt” lenne talán a politikai antropológia diszciplináris tartománya. Igaz ugyan, hogy mindezt Clifford Geertz a kultúra és az antropológia viszonyáról fogalmazta meg, de a definíciókísérlet a politikai antropológia esetére sem használhatatlan. Illetve, a megközelítés hipotéziseként tegyük most fel, hogy nem lehet kizárni ilyetén alkalmazását. Miként lehet ily módon tükrözni a kultúra és a politika étikus megközelítésének geertzi teorémáját? Szabad-e a társadalmi egyedek elbeszélt és történésként értelmezett folyamatát ekként olvasni? Lehet-e egyáltalán a politikai antropológia szempontjait alkalmazni olyan esetekre, amelyekben - ahogyan Geertz-nél a kultúra mint “szöveg” értelmeződik - e tudományág mint “szövegolvasás” fogalmazódik meg? Kik és milyen szövegeket olvastak-értelmeztek nálunk az elmúlt évtizedben? Ilyesfajta kérdések rövid szemlézésével egészen nyilvánvalóan csak elnagyolt vázlatot lehet adni. De a későbbi, ma még talán korainak tűnő tudományág-történet első fejezetéhez talán már ennyivel is hozzájárulhatok..."

BÁNDI Gyula-PERECZ László: Környezetjog Környezetünk.hu | 2003-07-23 14:16:43

"A környezetvédelem gondolata az utóbbi időben egyre inkább részévé vált az általános alapismereteknek, azzál párhuzamosan, ahogy a környezeti problémák részévé váltak a társadalmi-gazdasági élet mindennapjainak. Egyre kevésbé elégséges, ha a környezet védelmével csak az erre szakosodottak foglalkoznak, hanem a döntéshozatal, a gazdaság, az oktatás minden terén megerősödik a proaktív alapon álló védelmi szempontok integrálásának szükségessége, a fejlődés ‘fenntarthatósága’ jegyében. Az oktatásra e folyamatban fokozott szerep hárul, hiszen felelőssége jövőbe mutató..."

BRADÁCS András: Dönteni márpedig kell www.pszichologia.hu | 2003-03-01 17:59:40

Sajnos vagy szerencsére a politikusok is emberek, akiknek személyisége, élettapasztalatai jelentősen befolyásolják, hogy egy szélsőséges helyzetre hogyan reagálnak.

BUSKÓ Tibor László: Demokratikus-e az információs társadalom? Matáv, Puskás Hírmondó | 2003-03-04 19:58:24

Vannak kérdések, amelyeknek sikerességét főleg az magyarázza, hogy rosszul teszik fel őket. A rosszul feltett kérdésekre ugyanis lehetetlen egyszerűen és végérvényesen válaszolni. Megoldási javaslatokat, hipotéziseket ugyan adhatunk rájuk, de hamar kiderülhet, hogy ezek a próbálkozások legfeljebb részlegesen ragadhatják meg a probléma lényegét: a válaszok hiányosságai törvényszerűen következnek a kérdések hiányosságaiból.

CHIKÁN Csaba: Esélyegyenlőség, fogyatékosság Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége | 2003-08-02 19:01:34

Részlet a könyvismertetőből: "Nem szeretjük a szót: "fogyatékosság". Kellemetlen emlékeket, érzelmeket kelt bennünk, és még ma is sokszor azokra az embertársainkra gondolunk, akik értelmi, szellemi képességeikben váltak korlátozottá. Mégis egyre inkább használjuk a "fogyatékosság" kifejezést, mert lényegét illetően hiányt jelent, márpedig a vak, a siket, a kerekesszékben ülő ember testében, mindennapi életében, lehetőségeiben éppen ez a hiány a meghatározó. Ne féljünk tehát e szó használatától, hanem hántsuk le róla a kellemetlen, félelmet keltő gondolattársításokat és használjuk bátran, mint a lényeget tükröző kifejezést. Annál is inkább, mert amiről itt szó van, az más magyar kifejezéssel csak pontatlanul írható le. Az alábbi fogalmak és összefüggések az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által kidolgozott meghatározások, amelyek időről időre változnak, pontosabbá válnak. Az 1980-ban elfogadott meghatározások 1997-ben változtak és a közeli jövőben ismét változnak..."

CSÓKAY Ákos: Antall József ELTE Szociológiai Intézet, Szociálpszichológiai Tanszék | 2003-03-04 20:06:10

Dolgozatom célja Antall József – mint politikus, és mint ember – személyiségének, illetve annak bizonyos összetevőinek a mind pontosabb eltérképezése, megismerése. Az eddig elkészült Antall-monográfiák illetve bibliográfiák célja az ember és a politikus (politikai) működésének, és életének – hol objektívebb, hol inkább szubjektív megközelítésben – deskriptív ismertetése volt, amely Boross Péter szerint már csak azért is lehetetlen, mert az ilyen munkák "mindig a szerzőről szólnak". Az életrajzokkal szembeni borossi szkepszist én is osztom, ezért a forrásokat megfelelő kritikával kezelem.

DOMBOS Tamás: Négy fal között FORDULAT 2000 Tavasz – Nyár, a BKÁE Társadalomelméleti Kollégiumának szakmai folyóirata, 28.-43. old. | 2002-12-09 00:18:53

Az elmúlt néhány évtizedben, nem utolsósorban Michel Foucault munkáinak köszönhetően, a tér a társadalomtudományi vizsgálatok középpontjába került. Jó példa erre a földrajzi megközelítés megjelenése a szigorúan vett földrajztudomány határain kívül, a tér kérdésének újbóli előkerülése a filozófiában, vagy a regionális különbségek fontosságának hangsúlyozása a közgazdaságtanban és más társadalomtudományokban. Dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy a foucault-i elmélet továbbgondolásával, kiterjesszem azt egy Foucault által nem vizsgált területre, az irodára.

Hardi János: Nyelvi terror SzocHáló | 2004-09-27 16:49:12

Alábbi írásomban azt igyekszem megvilágítani, hogy a közbeszédben elterjedt szó-, fogalom- és gondolattársítások miképp alakulnak a manapság mindenkit foglalkoztató, és megszólalásra kényszerítő terrorizmus jelensége nyomán.

ILONSZKI Gabriella: Az angolszász országok politikai rendszereinek összehasonlító elemzése Magyar Elektronikus Könyvtár, BKÁE Politikatudományi Tanszék, 1993 | 2003-08-09 13:37:49

"A politikai komparatisztikán belül mindig kitüntetett szerep jut azoknak az elemzéseknek, amelyek valamely országcsoport vizsgálatát tűzik ki célul. Az angolszász országok ebből a szempontból különösen fontosak, mert egy hagyományosan ideáltipikusnak tekintett modellt fednek le, így mód kínálkozik mind a 'külső' (értsd nem angolszász rendszerekkel történő), mind a 'belső' (vagyis az adott országcsoporton belüli) összehasonlításra. További érdekesség, hogy az amerikai rendszer érintésével újabb dimenziót kap az összehasonlító elemzés. Az amerikai modell beemelését az angolszász országok sorába az indokolja, hogy az intézményi eltérések ellenére (vagyis alapvetően a westminsteri típusú parlamentarizmus és az amerikai elnöki rendszer eltérései ellenére) a tradíciók, kulturális és szemléletbeli azonosságok, és természetesen a közös atlanti érdekek mégis az 'angolszász' világ részévé teszik a fél kontinensnyi országot..."

JAKAB András: Normatív aktusok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága JogiFórum.hu | 2003-07-01 17:53:20

"Ez a dolgozat arra vállalkozik, hogy elemezze az érvényesség, a hatály és az alkalmazhatóság fogalmait, elsősorban azzal a céllal, hogy bemutassa: az a hagyományos tétel, miszerint a hatály azonos az alkalmazhatósággal, elvetendő. A dolgozatokat azt a tárgyalási módszert követem, hogy először mindig a jogszabályokat (törvényeket, rendeleteket) vizsgálom, majd pedig a jogszabálynak nem minősülő normatív aktusokat (pl. normatív utasítás, AB határozat, LB JEH, jegybanki rendelkezés). Ennek oka, hogy a jogszabályokra nézve sokkal részletesebb a szabályozás és az AB gyakorlat is, ennek folytán a dogmatikai problémák könnyebben megoldhatók. Ezen megoldásokat próbálom meg aztán – amennyiben lehetséges – a jogszabálynak nem minősülő normatív aktusokra alkalmazni."

KRISZTYŐ: Narancs, ami nincs... SzocHalo Archív | 2003-03-04 20:17:03

Magyar narancs pedig volt. No nem is arra a pár darab nyeszlett, ízetlen izére gondolok, melyek világra jöttén jó pár fehérköpenyes pótanya éjt nappallá téve szakadatlan dolgozott az 50–es években. (Naná, hiszen életük–haláluk e kényes szülésen múlott!)

KÖNCZEI György: Európa, emberi jogok, hátrányos megkülönböztetés, akadálymentesség De juRe Alapítvány honlapja | 2003-08-02 18:41:38

"1997-ben az Európa Tanács úgy döntött, hogy megvizsgálja: szükség van-e Európában a fogyatékos személyek hátrányos megkülönböztetését tiltó, azaz nondiszkriminatív, vagy más szóval antidiszkriminatív jogalkotásra. Így a probléma tanulmányozására létrehoztak egy munkacsoportot (rövidített neve P-RR-LADI volt), 1997 tavaszától 1999 tavaszáig tartó mandátummal. E munkacsoportban témánk szempontjából figyelemreméltó folyamatok zajlottak. Világosan megmutatkozott, hogy a munkacsoportban résztvevő, európai országokat képviselő, kormányzati tisztviselők kifejezetten ellenérdekeltek egy ilyen típusú, országukra vonatkozó jogszabály megalkotásával szemben. Több okból is..."

LEHMANN Hedvig-POLONYI Gábor: Nők a helyi közéletben - Empirikus kutatás a helyi politikus nők körében Magyarországi Női Alapítvány, 2002 | 2003-08-05 10:54:12

"A kutatási project empirikus bázisát egy kérdőíves vizsgálat jelenti, amelyet a psyma Hungary Közvéleménykutató Intézet az önkormányzati, helyi szinten megjelenő közéleti, politizáló nők - polgármesterek, jegyzők, képviselők, bizottsági tagok, stb. – körében 2001 őszén készített el. A felmérés célja az volt, hogy egy átfogó, szociológiailag releváns képet kapjunk a helyi női politikus társadalomról: mi motiválja őket abban, hogy közéleti munkát vállaljanak, mik a céljaik, hogyan élnek, kik is ők valójában, stb. A kérdőívben szereplő kérdések – többek között – az életút főbb állomásait, a képviselők közéleti és „civil” munkáját, családi körülményeit, stb. érinti. Jelen tanulmányban elsősorban arra koncentrálunk, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a közéleti szerepvállalást, s a közéleti munkavégzést befolyásoló legfontosabb tényezőket megpróbáljuk meghatározni és kvantifikálni. Vajon ezek a tényezők - például a családi háttér, a politikai szféra nyitottsága, az önkormányzatok belső működési rendje, a női politikusok készségei és képességei, stb. - mennyire vannak ösztönző vagy korlátozó hatással a nők közéleti, politikai-közéleti aktivizálódására?"

LENKOVICS Barnabás: Tájékoztató a kép- és hangfelvételt rögzítő berendezések működtetésével összefüggő eddigi adatvédelmi gyakorlatról Adatvédelmi Biztos Hivatala | 2003-07-01 17:58:52

"Az Igazságügyi Minisztérium adatvédelmi törvény-tervezetében szerepel az az elképzelés, miszerint a nyilvános helyen, az oktatási intézményben és a munkahelyen “az ott jelen lévő személyek megfigyelése céljából kép- és hangfelvételt rögzítő berendezés csak a nyilvánosságnak a megfigyelés tényéről és a megfigyelő eszköz elhelyezésének helyéről történő egyértelmű tájékoztatása mellett helyezhető el.” A felvételeket 48 órán belül meg kell semmisíteni, kivéve, ha a felvételen bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség gyanúja észlelhető..."

LIGETI György – NOVÁK Tamás: Ismeretek és attitűdök a Visegrádi Négyekről Magyarországon SzocHalo Archív | 2002-12-07 23:09:51

Milyen álláspontot képviselnek a mintába került emberek az európai csatlakozással kapcsolatban? Az egyik kérdés arra keresi a választ, hogy a megkérdezettek szerint Csehországnak, Magyarországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának egyszerre, egy időben kellene az Európai Unióba belépnie, avagy egyenként kell az országokat a felkészültségük alapján értékelnie az Európai Uniónak. A minta 21,75%-a szerint nehéz erre a kérdésre választ adni, 60,4%-a szerint külön-külön (fejlettségi állapotuk szerint) kell felvenni a várakozókat, 16,27% gondolja azt, hogy az említett országoknak egyszerre kell uniós tagokká válniuk – még akkor is, ha a felkészültebbeknek akár éveket is várni kell a kevésbé felkészültekre.

Magyar Országgyűlés: 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól Kis Magyar Törvénytár, Sztaki.hu | 2003-07-04 23:04:04

"Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megõrzése és védelme, minõségének javítása alapfeltétel az élõvilág, az ember egészsége, életminõsége szempontjából; e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövõ generációk létét és számos faj fennmaradását, ezért az Alkotmányban foglaltakkal összhangban a következõ törvényt alkotja..."

Magyar Országgyűlés: 1995. évi CXXV. Törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról Kis Magyar Törvénytár, Sztaki.hu | 2003-07-04 23:12:14

"Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos működésérõl a következõ törvényt alkotja..." Az anyag tartalmazza a törvényi szabályozásokon túl az úgynevezett "A", "B" és "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés kérdőíveit is.

Magyar Országgyűlés: 1949. évi XX. Törvény, A Magyar Köztársaság Alkotmánya Kis Magyar Törvénytár, Sztaki.hu | 2003-07-04 23:23:59

"A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elõsegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következõk szerint állapítja meg..."

ManCs vezércikk: A kettéfűrészelt ország (Választás után) Magyar Narancs Online | 2003-03-04 20:24:49

Szögezzük le tehát igen határozottan, fölülemelkedve minden, mégoly indokolt aggodalmon a szűk többség és a két forduló közötti gáttalan ocsmánykodás sikere fölött (amely a Fidesznek az elsőhöz képest mégiscsak félmillióval több szavazót hozott a második fordulóban): óriási dolog történt 2002. április 7–én és április 21–én. "riási tett volt, hogy ezt a kormányt el tudtuk küldeni.

MIDGLEY, James (ford.: Tausz Katalin): A radikális jobboldal, a politika és társadalom James Midgley: The Radical Right, Politics and Society | 2002-12-07 22:48:52

Az ideológiának nevezett eszmék, hitek és politikai cselekvési előírások rendszerének pontos meghatározása nagyon nehéz. Ha a “szocializmus" , a “liberalizmus" és a “konzervativiznus" közhelyszerű fogalmát is különféleképpen is értelmezik, akkor valószínűleg a radikális leírásra született új jobboldal vagy neokonzervatív kifejezések sem határozhatók meg egyértelműen.

MINK András: A történelmi Kádár BUKSZ, 2002. január | 2003-03-12 16:42:09

Visszatekintés Kádár János, az "öreg" politikai tevékenységére, küzdelmeire és kudarcaira, viselt dolgaira és természetesen arra a képre, amelyet történészek, politológusok, politikusok és az utca embere alakított ki magának és másoknak e történelmi személyiségről.

PERECZ Tamás: A Holocaust tagadás szabályozása az izraeli jogban SzocHalo Archív | 2003-03-04 20:43:20

Egyre erőteljesebben fogalmazódnak meg azok a vélemények, amelyek vitatják a Holocaustra mint történelmi eseményre vonatkozó, a demokratikus politikai kultúra részét képező megállapítások egyikét–másikát, vagy akár egyenesen megkérdőjelezik a Holocaust megtörténtét. Ez a revizionista mozgalom számtalan irányzatot és karizmatikus személyiséget involvál, közös nevezőt kínálva olyan eltérő politikai erők számára, mint a fekete–muszlim Nation of Islam, az arab világ számos országa és a legszélsőségesebb - magukat elnevezésükben is nyíltan nácinak valló - szervezetek.

PERECZ Tamás: A jog mint a kirekesztés pszichológiai folyamatának eszköze SzocHalo Archív, 2001 | 2003-03-04 20:50:54

Tanulmányom célja bemutatni a vészkorszak, azaz az 1938–45 közötti időszak Magyarországának zsidóellenes jogalkotásából azokat a jogszabályokat, amelyek elemzésére - első pillantásra kisebb jelentőségük miatt - még nem került sor. A téma azonban mindenképpen megér egy második pillantást is. Kiindulópontnak tehát az 1938–45 közötti zsidóellenes jogszabályokat tekintettem. Hamar be kellett látnom azonban, hogy ez önmagában kevés; csupán váz lehet, mely önmagában nem adhatja vissza a valóságot, vagyis azt, hogy hogyan lehetett a jog instrumentumként való kezelése része egy nagyobb pszichológiai–politikai dimenziónak.

PLÉH Csaba: A demokrácia, szabadság és a pszichológusok Pléh Csaba honlapja | 2004-02-29 20:17:59

A modern pszichológia sokszor próbálta elhitetni, éppen a tudományosságért folytatott emancipációs küzdelmében, hogy értékmentes tudomány. Egyik eljárása a tudományosság bizonyítására az értékmentesség hangsúlyozása volt. Századunkban azonban többször is kénytelen volt bevallani affinitásait, s kiderült, hogy nyílt és rejtett módon egyaránt bensőséges kapcsolat áll fenn meghatározott társadalom-felfogások és bizonyos pszichológiai nézetek vagy akár irányzatok között.

PÓCZIK Szilveszter: Roma bűnelkövetők kriminológiai vizsgálata - 2002 Országos Kriminológiai Intézet | 2003-07-25 11:17:37

"A roma származásúak a magyaroknál korábban kezdik bűnözői karrierjüket, az első cselekmény elkövetését rendszerint a baráti kör támogatja és segíti aktívan. Mindhárom csoport - legfőképpen a cigány származásúak - leginkább a haszonszerzést jelöli meg a bűnelkövetés céljaként, de a magyar csoportban nagyobb szerepet játszik a hirtelen felindulás. Az elkövetők által megvalósított, rendszerint közönséges cselekmények összetétele is ennek megfelelő. Dominálnak a primitív és erőszakos vagyon elleni cselekmények, a kifinomultabb cselekmények aránya a cigányok felé haladva erősen csökken..."

SAJÓ András: A halálbüntetés alkotmányossága in. A halálbüntetés megszüntetése Magyarországon. Dokumentumgyűjtemény. Halálbüntetést Ellenzők ligája. Miskolc, 1991. 90 – 101. old. | 2003-03-04 20:31:45

A magyar büntetőjog kivételes büntetési nemként ismeri a halálbüntetést, melyet a büntetés– végrehajtásra vonatkozó törvényerejű rendelet akasztással rendel végrehajtani. A Magyar Népköztársaság hatályos Alkotmánya 54 § (1) bekezdése szerint a Magyar Népköztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani.

SZABÓ Patrícia: Győztünk?! Női jogok a huszonegyedik században Nők Lapja | 2003-03-03 21:00:41

A társadalom sokáig a férjhezmenetelt várta el kötelező magatartásként, ha pedig ez nem sikerült, jött a megalázó bérmunka vagy a prostitúció. 1840–ben történt, hogy Amerikából két hölgy érkezett Angliába, hogy részt vegyen a Nemzetközi Rabszolgaellenes Kongresszus ülésén. A terembe be sem engedték őket, mivel nők. Persze, a két hölgy nemcsak igen mérges, de gyorsan fel is ismerte azt is, hogy a kongresszus ügye és az ő meghiúsult felszólalásuk közös alapokon nyugszik. És megszervezik a feminista mozgalmat. A nőmozgalom szétszórt, ezerarcú és folyton változó volt, mint maga a társadalom. Az egyik irányzat a nők gazdasági helyzetének változását követelte, a másik a magasabb szintű iskoláztatást, a harmadik a szavazati jogot.

SZOMBATI Kristóf: A pluralizmustól a neopluralizmusig SzocHalo Archív | 2003-03-04 19:26:20

A modern jóléti állam és a neokorporatív érdekegyeztetési modell együttes kialakulása kizárólag az európai társadalomfejlődésre jellemző. (Társadalmon a társadalomelméletek legmagasabb elemzési struktúráját értem, mely magában foglalja a politikai, gazdasági, jogi, stb. alrendszerek halmazát.) Ugyanis az észak–amerikai modern társadalomfejlődés "megakadt" a fejlődés pluralista szakaszában, melyben a különböző érdekű csoportok konfliktusai, és ezek tárgyalásos megoldásai az állami szerepvállalás körén kívül esnek. Melyek e fejlődésbeli különbség alapvető okai?

TILKI Katalin: A környezetvédelem büntetőjogi szabályozása Európában Országos Kriminológiai Intézet, 2002 | 2003-07-23 14:00:49

"A büntető törvénykönyvekben a környezetvédelmi bűncselekmények speciális helyzetben vannak, hiszen olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek eltérnek a hagyományos büntetőjogtól. Az egyik ilyen, hogy a környezetet védő tényállásokat összhangba kell hozni a gazdasági fejlődés szükségleteivel. A másik pedig az, hogy meg kell találni azokat a büntetőjogi eszközöket, amelyek nem sértik a környezetvédelem és az állam gazdasági érdekeit..."

TÍMÁR Judit et. al.: Nők a helyi politikában - Eltérő települési adottságok, közös női sorsok Magyarországi Női Alapítvány, 2002 | 2003-08-05 10:58:11

"A magyarországi társadalomkutatásokban meglehetősen ritka megközelítést képviselve, e tanulmány egy olyan alapkutatás legfontosabb eredményeit foglalja össze, amely meglévő társadalmi problémák enyhítésének elkötelezett szándékával, egy civil szervezettel együttműködve, annak széles körű társadalmi hatással kecsegtető gyakorlati tevékenységét segítve készült. Az a néhány részlet, melyet a nők helyi politikában, illetve közéletben való alacsony arányú részvételéről a helyi önkormányzatokra irányuló empirikus kutatások „melléktermékeként” megismerhetünk, vagy amit a feminista kutatások statisztikai elemzései feltárnak, számunkra a kiindulópontot jelentették. Projektünk, remélve, hogy eredményeivel hozzájárulhat a nők politikai részvételének növeléséhez, egyrészt azokról a korlátokról kívánt átfogó, ugyanakkor differenciált képet adni, melyek a nők helyi önkormányzati döntéshozatalba való hatékony bekapcsolódását nehezítik, másrészt olyan sikeres stratégiákra keresett példákat, amelyek az európai átmeneti társadalmakban követendők lehetnek a helyi szinten tenni akaró nők számára."

Tóthné Nagy Magdolna et. al. (szerk.): Állampolgári részvétel a környezetvédelmi döntéshozatalban - Kézikönyv Környezetünk.hu, 1994 | 2003-07-23 14:28:01

Nyugat-Európa egyik elsők között kinevezett környezetvédelmi minisztere szerint a környezetvédelem a demokrácia iskolája. A megállapítást igazolta az, hogy a környezetvédelmi döntések meghozatalában az állampolgári részvétel fontossága egyre növekszik. Ennek felidézésével szeretnék köszönetet mondani a könyv kezdeményezőinek, és mindenkinek, aki a könyv megjelenéséhez hozzájárult. Ezért a könyvért nemcsak a környezetvédelemmel foglalkozó tudósok és jogászok lehetnek hálásak, hanem mindenki, aki ezen a területen végzi mindennapi munkáját, és aki részt vállal – a Környezet és Fejlődés Brundtland Bizottsága szóhasználatával élve – "közös jövőnk" építésében.

BUSKÓ Tibor László: Demokratikus-e az információs társadalom?
Forrás: Matáv, Puskás Hírmondó

CSÓKAY Ákos: Antall József: A (nagy) Beteg (Politikai Pszichológiai Portré)
ELTE Szociológiai Intézet, Szociálpszichológiai Tanszék

KRISZTYŐ: Narancs, ami nincs...
Tanulmány

Magyar Narancs vezércikk: A kettéfűrészelt ország (Választás után)
Forrás: www.mancs.hu

PERECZ Tamás: A Holocaust tagadás szabályozása az izraeli jogban
Tanulmány

PERECZ Tamás: A jog mint a kirekesztés pszichológiai folyamatának eszköze
Tanulmány

RÉVÉSZ Magda: A gyermekvédelmi törvény után
SOMORJAI Ildikó [szerk.]: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához, Második, átdolgozott kiadás, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001., p: 39-68.

SAJÓ András: A halálbüntetés alkotmányossága
GÖNCZÖL Katalin – KEREZSI Klára [szerk.]: Deviancia, emberi jogok, garanciák. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996. p: 181–192.

SZABÓ Patrícia Győztünk?! Női jogok a huszonegyedik században
Forrás: Nők lapja

SZOMBATI Kristóf: A pluralizmustól a neopluralizmusig - A neokorporatív politikai intézményrendszerhez vezető út elméleti és társadalmi vetületei az NSZK példája alapján
Tanulmány





REZÜMÉK

FORSBERG, Mats: A szociálpolitika fejlődése Svédországban The Swedish Institute, Stockholm, 1984. | 2003-03-04 19:15:59

Kísérletet teszek arra, hogy a szerző segítségével bemutassam az elmúlt több mint 200 év legfontosabb történéseit, amelyek a svéd jóléti állam kialakulásához vezetettek. Ezt elsősorban a szociálpolitika történeti fejlődésén keresztül szeretném ismertetni. Az eddigi fejlődést három egymástól elkülöníthető korszakra lehet bontani. Az első az 1930–as évekig tart, a második 1981–ig figyelhető meg, míg az újabb átalakulás korszaka 1981–től figyelhető meg Forsberg írása alapján.

NÉMETH László: Szárszói előadás (1943) | 2003-04-27 16:10:44

A népi mozgalom konferenciáját Balatonszárszón tartották 1943 augusztusában, kevéssel a német csapatok megsemmisítő sztálingrádi veresége után. A résztvevők számára kézzel fogható közelségbe került Németország és szövetségeseinek veresége, a magyarság újabb küszöbön álló traumája. Ennek következtében két tényező határozta meg a konferencia légkörét: 1. pesszimizmus a magyarság jövőjével kapcsolatban (leszámítva a szocialista irányzatokat); 2. az antifasiszta erők frakciói közötti nézeteltérés, presztízsharc (amely később hatalmi harccá alakult) és az – egymásrautaltságon alapuló – együttműködési kényszer dialektikája.

WEBER, Max: A politika mint hivatás A tudomány és a politika mint hitvallás, Kossuth kiadó, Budapest, 1995. | 2003-03-04 18:49:11

Weber elsősorban a karizmára épülő hatalommal foglalkozik, ami a vezér személyes karizmája iránti engedelmes odaadást jelent, és ugyanakkor ez lesz a hivatásgondolat gyökere is. A főbb vezértípusok közül kiemelendő az ún. "nyugati típus", azaz a politikai vezér: a szabad demagóg (antik), és a parlamenti pártvezér (modern). Írta: HARDI János

Mats FORSBERG: A szociálpolitika fejlődése Svédországban
The Swedish Institute, Stockholm, 1984.

Max WEBER: A politika mint hivatás
A tudomány és a politika mint hitvallás, Kossuth kiadó, Budapest, 1995.






VIZSGATÉTELEK, FELVÉTELI ANYAGOK

CZIKE Klára – KAPOSVÁRI Anikó – KOVÁCS Petra – LIGETI György: Kidolgozott társadalompolitikatételek, 1999.
[216 kB .ZIP formátum]