ugyved
nkormnyzatok
 
Brsgok
 
Cgbrsgok
 
Illetkhivatalok
 
Fldhivatalok
 
Kzjegyzk
 
Rendr kapitnysgok
 
VPOP
 
gyvdi kamara
 
Szakrtk
 
Minisztriumok
 
rtkbecslk
 
APEH
 
Ingatlan nylvntarts
 
Joggal Kapcsolatos Hrek
Joggal Kapcsolatos Hrek : A nemi erklcs elleni erszakos bncselekmnyek elmlete s gyakorlata

A nemi erklcs elleni erszakos bncselekmnyek elmlete s gyakorlata

  2005.01.27. 12:10

Csontos Zsolt vfolyamdolgozata



A vlaszts nehzsge

 

 

Nehz de egyben izgalmas dnts, hogy melyik jogg s azon bell is melyik tma legyen az, amelyikben a hallgat vfolyamdolgozatot r. Nehz dnts, hiszen dnteni kell, hogy azt vlassza, ami a legkzelebb ll hozz, mg ha oly nehz is az, vagy pedig forduljon a kztudottan knnyebb tmk, a kisebb ellenlls irnyba, mert valljuk be, azrt vannak ilyenek. Nehz dnts, mert szembeslni kell azzal a kontrollal, mellyel majd rtkelik a munknk, s mindenki tart attl, hogy ppen azon a jogterleten ri kudarclmny, ami a leginkbb kzel ll a szvhez, s ahol taln majd mint gyakorl jogsz kvn helyt llni a jvben.

Hozzm mindig is a bntetjog llt a legkzelebb, gy termszetes volt, hogy e mellett dntk. Vlemnyem szerint az egyik legkomolyabb s legnehezebb vfolyam-dolgozati tma volt az erszakos nemi deliktumok tmja. E bncselekmnyi kr a legslyosabb bncselekmnyek krbe tartozik, melyet tkrz mind a Btk.-n belli rendszertani helye, valamint bntetsi ttelei is. A gyakorlatban megfigyelhet, hogy e bncselekmnyek nyomozst, vizsglatt mind a nyomoz hatsg rszrl, mind az gyszek s brk rszrl tbbnyire a legjobb, legfelkszltebb szakemberek vgzik. A bnteteljrs msik fontos pillrt kpez vdk esetben pedig meglepen sok gyvd vallja azt, hogy a kiskorak srelmre elkvetett erszakos nemi bncselekmnyekben nem kvnnak elltni vdi feladatot erklcsi okokbl. Ezek hen tkrzik a jogszi trsadalom megtlsben is betlttt kiemelt szerepket.  Mindezek mellett az ismert vlt bncselekmnyek szmarnyhoz kpest szerencsre nem tesznek ki jelents hnyadot, hiszen a hzassg, csald, ifjsg s nemi erklcs elleni bncselekmnyek tartsan 1-1,5 %-t teszik ki e bncselekmnyek, azonban ezen bell azonban az erszakos kzsls s a szemrem elleni erszak nem ilyen szerny helyen ll. Sajnos e bncselekmnyek sajtja, hogy a legnehezebben bizonythat bncselekmnyek krbe tartoznak, melyet jl szemlltetnek az ilyen jelleg bngyek feldertsi mutati. A kzvlemny rszrl szintn kiemelt figyelemre tesznek szert, melyet jl tkrztt pl. a Btk. 1997. vi mdostsa kapcsn megnyilvnul kzfigyelem, valamint a mdiban megjelen ilyen jelleg bngyi hradsok kiemelt figyelemmel ksrse.

Mindezek ellenre azonban megdbbenve tapasztalhatja az rdekld, hogy e tmakrben ms terletekhez viszonytva igen kevs tudomnyos, s szakmai publikci szletik, s amelyek napvilgot lttak, azok is tbbnyire azonos szerzk jvoltbl.

Izgalmas, mert mindezek mellett s ellenre komoly kihvst jelent a tma rzkenysge s nehzsge, melynek e dolgozat keretei kztt megprblok megfelelni.

 

 

Trtnelmi „pillanatkpek”

 

 

A nemi kapcsolatok erklcsi s jogi szablyozsa mind haznk, mind az emberisg trtnelmben a kezdetektl fogva megjelenik. Termszetesen kulturlis-, fldrajzi s szmos egyb okbl kifolylag jelents eltrsek figyelhetek meg az egyes orszgok kztt, azonban kzs vonsknt kiemelhet, hogy a nemi kapcsolatok trsadalmi rendjt tmad, tbbnyire erszakos s rendellenes szexulis sztnk kilst az adott kornak s trsadalmi viszonyoknak megfelelen a vilgon mindenhol a legslyosabb deliktumok krben szankcionltk. Dolgozatom terjedelmi hatrait figyelembe vve, a teljessg ignye nlkl kvnom ttekinteni a nemi erklcs elleni erszakos bncselekmnyek haza jogi szablyozsnak trtnett.

 

Haznkban els rsos szablyozs Szent Lszl trvnyben jelenik meg: „ Hajadon lenyon vagy asszonyon val erszakttelrl - Valaki hajadon lenyon vagy asszonyon, egyik falubl a msikba men utjban erszakot teszen, ugy bnja meg, mintha embert lt volna.”[1] Lthat teht, hogy a nemi erszakttel az egyik legslyosabb bnnel egyenrtk, az emberls szankcijval fenyegetett. Ez azt jelentette, hogy amennyiben szabad ember volt az „elkvet” gy vagyont hrom rszre osztottk, ennek ktharmad rsze az erszakot elszenvedett urt, rokonsgt-, egyharmad rsze pedig a bns fiait s felesgt illette. Ha pedig vagyona 110 pnz rtknl kevesebb volt, gy szabadsgt vesztett el. [2] Szolga esetben amennyiben szintn szolgn tett erszakot, gy ura az erszakot szenvedett szolga urnak a szolga rnak felvel tartozott, amennyiben ezt nem tudta megfizetni, gy a szolgt 40 nap bjt utn rabszolgnak eladtk, s rn a „srtett” szolga urval osztoztak. Amennyiben a szolga szabad nn tett erszakttelt, gy ura 110 tin rn vlthatta meg, vagy kzbe kellett adnia.[3] Az rpd hzi kirlyaink ideje alatt trvnyileg nem szablyoztk jra e bncselekmnyt.

1514-ben II. Ulszl VII. decrtumban tnik fel jbl a nemi erszak, mint bncselekmny. Az erszakot tev bntetse volt, hogy „ borzaszt halllal muljon ki „st, mg rokonsgt is slyos htrnyokkal illette. [4]

Az egyhzi szemlyekre vonatkozan kln szablyokat llaptott meg, a nemi erszakot elkvet papokra rks brtn vlt.[5] II. Lajos 1522. vi ( budai ) dekrtumban jra rgzti, hogy a nemi erszakot elkvetkre hallos bntetst kell kiszabni. [6] I. Rudolf az egyb erszakos jelleg cselekmnyekkel egytt, nem kln nevestve szablyozta. [7] Bntet trvnyknyv termszetesen ezen idszakban nem ltezett. Az els ilyen szablyozs a magyar bntetjog trtnetben Mria Terzia nevhez fzdik, a Constitucio Criminalis Theresia, mely szintn a legslyosabb bncselekmnyek kztt hatrozta meg a nemi erszakot [8]. Ezt kvette II. Jzsef bntet trvnyknyve, mely 1787. janur 13-n lpett hatlyba, mely e bncselekmny tekintetben is eltrlte a hallbntetst. A trvny 1790. janur 28-ig volt hatlyban, ugyanis II. Jzsef ms, szintn nagyszabs reformrendelkezseivel egytt visszavonta. Tbbek kztt ez tette szksgess egy tfog, j trvnyalkotsi program kidolgozst. Ennek ksznheten szletett az 1795. vi bntettrvnyknyv tervezet, mint az els magyar bntetkdex tervezet, majd a 1827. vi – kisebb jelentsg – Bntet Trvnyknyv Javaslat, mely erszakos nemi kzsls minstett esetben – a n halla esetn – hallbntets kiszabst tette lehetv, ezzel a legslyosabb bncselekmnyek egyikeknt szablyozva. [9] Ezen kvl mg 8 esetben volt kiszabhat a hallbntets.

 

 

 

A magyar bntetjog fejldse szempontjbl kiemelked s korszakalkot jogszi remekm a Dek Ferenc mvnek tekinthet 1843. vi Magyar Bntet Trvnyknyvi Javaslat A bntettekrl s bntetsekrl cm rsze. Finkley Ferenc egyetemi rendes tanr volt, akit a Magyar Tudomnyos Akadmia utlag felkrt, hogy a trvnyjavaslat megszletst s annak elzmnyeit rgztse az utkor szmra. Finkley szerint „ teljesen nll, az azonkori sszes eurpai BTK-eket messze tulszrnyal alkots, a humnus s jogaszi gondolkozs valdi remke” volt a javaslat. Mittermaier, neves nmet szerz szerint is a legeredetibb s legbtrabb trvnyhozsi ksrlet volt Eurpban. [10]

 

A javaslat ltalnos s klns rszre tagozdott. Az ltalnos rendeletek a bncselekmnyek ketts felosztst alkalmazta, a bncselekmny lehetett bntett s kihgs, azzal, hogy az ltalnos rszben foglaltak – a bntetteken tlmenen – kisebb mdostsokkal a kihgsokra is kiterjedtek. Az ltalnos rendeletek 2. fejezetben kerltek meghatrozsra a bntetsi nemek, valamint azok alkalmazsi s tvltoztatsi szablyai. A javaslat eltrlte a hallbntetst, a testfenyt s becstelent bntetseket, s az ilyen jelleg kvetkezmnyeit. A hallbntets kiiktatsval az „letfogytig tart rabsg” lett a legslyosabb bntetsi nem. A Klns Rsz 18. fejezete az erszakos nemi kzskdsrl rendelkezett. A javaslat 200. szakasza szerint „Aki valamely nszemlyt tettleges erszakkal, vagy valamely a 73-ik d, pontjban krlirt fenyegetsekkel arra knyszertett, hogy vele hzassgon kvl kzskdjk, bntetteni fog, s ha az erszakos kzskdst bevgezte, bntetse hat vi rabsgig terjedhet,…”, ez volt az erszakos nemi kzsls alapesete. Minstett eseteknt rgztette: - „ ha tettt olyan szemlyen kvette el, a ki mg kornak tizenegyedik vt mg nem haladta meg,

                        - Vagy olyanon, kivel szli, gyermeki vagy testvri viszonyban llott, bntetse tiz vi rabsgig emelhetik.”

Minstett esetnek minslt tovbb, ha a frfi a nt szndkosan vdekezsre kptelen llapotba hozta, valamilyen szer – alkohol, gygyszer, egyb bdt anyag – beadsval, s vele ezen llapotban kzslt.  Lthatjuk, hogy a bncselekmny hzassgi letkzssgen kvli n, s csakis n srelmre volt elkvethet. A javaslat meghatrozta a bncselekmny befejezettsgt : „ 202. A fennebbi 200, s 201-s -ban krlirt erszakos kzskdsi bntett, akkor tekintetik bevgzettnek, midn a nemz rszek mr valsggal egyestettek. „ [11] A javaslat szerint a bncselekmny akkor volt befejezett, ha a frfi hmvesszje a hvelybe behatolt. A magmls bekvetkezse nem volt szksges. A 203. -ban meghatrozta a bncselekmny ksrlett, azzal, hogy a bncselekmny a bevgzsre rendelt legnagyobb bntets felig terjeden volt bntethet. A trvny halmazatot llaptott meg, amennyiben a bncselekmny sorn a n betegsget vagy srlst szenved el. „ Ha pedig a nszemly az erszakos kzskdsnek vagy ksrletnek kvetkeztben lett vesztette, a tettes mint gyilkos fog bntettetni; st ha a nszemly. Ki ekkpen lett vesztette, tizengy vesnl korosabb nem volt, vagy ha a tettes vele szli, gyermeki vagy testvri viszonyban llott, a bntets holtig tart rabsgig terjedhet.”[12]

 

Privilegizlt esetknt szablyozta amikor a frfi a n rltsgi, vagy egyb ntudatlan llapott hasznlja ki, de nem hozta a nt ebbe az llapotba, tovbb ha a frfi a n azon tvedst hasznlta ki a kzslsre, hogy magt „ lnokul a frjnek sznlelte” [13] Meghatrozta a kzkereset eseteit, illetve a magnindtvny esetei, s az azt elterjeszteni jogosultak krt.[14] A trvnyjavaslat azonban nem hatlyosult, azonban ez rtkbl mit sem von le.

 

Az els magyar kodifiklt Bntet Trvnyknyv az 1878. vi V. trvnycikk, melyet megfogalmazjrl, Csemegi Kroly llamtitkrrl Csemegi-kdexnek szoks nevezni. A kdexet meglehetsen sok brlta rte, mr megalkotsa idejn, s azt kveten is. Megalkotsa idejn a klasszikus iskola tanai voltak elterjedve, s ezen tanok befolysoltk Csemegi Krolyt is. A trvny  a bncselekmnyeket bntettekre s vtsgekre osztotta, majd ehhez kapcsoldott az 1879. vi XL. trvnycikk a magyar bntet trvnyknyv a kihgsokrl. A bncselekmnyek ezen hrmas felosztst trichotom rendszernek nevezzk. A kdex Klns rsze 42 fejezetre kerlt felosztsra gy, hogy ezeken bell Cmekre felosztst nem tartalmazott. A XIV. fejezet A szemrem elleni bntettek s vtsgek cmet viselte. A fejezet els tnyllsa az erszakos nemi kzsls, mely jelzi a bncselekmny trgyi slyt a fejezeten bell.

 

 

 

232. Erszakos nemi kzsls bntettt kveti el, s tiz vig terjedhet fegyhzzal bntetend:

1. a ki valamely nszemlyt erszakkal, vagy fenyegetssel arra knyszerit: hogy vele hzassgon kivl nemileg kzsljn;

2. a ki valamely nszemlynek ntudatlan, - vagy akarata nyilvnitsra, vagy vdelmre tehetetlen llapott arra hasznlja fel, hogy vele hzassgon kivl nemileg kzsljn; akr idzte el azon llapott, akr nem.[15]

A trvny az 1843. vi javaslattal egyezen rgzti, hogy a bncselekmny n srelmre, s annak is csak hzassgon kvl kvethet el. A javaslattal ellenttben viszont alapeseti tnyllsknt rgzti a n ntudatlan, vagy akaratnyilvntsra kptelen llapott kihasznlva trtn elkvetst, fggetlenl attl, hogy ezt az elkvet idzte-e el, vagy sem, br a bntetsi ttel megegyezik a javaslatnl ezen minstett esetben kiszabhat bntetsi ttel mrtkvel, azonban a javaslat a bntetsi minimumokat nem hatrozta meg, gy a br mozgstert nem korltozta az enyhtsben.

 

E kdex rgztette elszr a szemrem elleni erszak bntettt.

233. A szemrem elleni erszak bntettt kveti el, s t vig terjedhet brtnnel bntetend: a ki valamely nszemlyen erszakkal, vagy fenyegetssel, - vagy a nszemlynek a 232. 2. pontjban meghatrozott llapotban, hzassgon kivl fajtalansgot kvet el, a mennyiben cselekmnye sulyosabb beszmitsu bntettet nem kpez.[16]

A trvny a fenyegets fogalmt meghatrozta [17], azonban a fajtalansg fogalmval ads maradt. Minstett esetknt szablyozta, ha a bncselekmny felmen vagy lemen gbeli rokon vagy testvr srelmre-, a tettes gymsgra, gondnoksgra, tantsra, nevelsre, felgyeletre, gygykezelsre vagy gondviselsre bzott szemly srelmre kvettk el, valamint ha a bncselekmny a srtett hallt okozta. A kdex megalkotta a termszet elleni fajtalansg trvnyi tnyllst, mint vtsget – a nk kztti leszboszi viszonyt nem sorolta ide - , valamint annak minstett esett, mint bntettet.

242. A termszet elleni fajtalansg bntettt kpezi, s t vig terjedhet brtnnel bntetend; ha az frfiak kztt, erszakkal vagy fenyegetssel kvettetett el; ha pedig a bntett a srtettnek hallt okozta: letfogytig terjed fegyhzzal bntetend.

A trvny taxatve felsorolta a srtett indtvnya nlkl megindthat eljrsok eseteit, valamint azt, hogy az eljrs megindtsra tett indtvnyt ki teheti meg, s hogy az nem vonhat vissza. Amennyiben a tettes s a srtett a bnvdi tlet eltt hzassg jtt ltre, gy az elkvet nem volt bntethet.

 

A kdex ezen rendelkezsei a Magyar Npkztrsasg Bntet Trvnyknyvrl szl az 1961. vi V. trvny hatlyba lpsig 1962. jlius 01-ig hatlyban voltak. Az j Btk. XV. Fejezete a csald, ifjsg s nemi erklcs elleni bntettek cmet viselte. Ezen bell a II. cm a nemi erklcs elleni bntetteket foglalta magban. A szocialista Btk. 276. hatrozta meg az erszakos nemi kzsls trvnyi tnyllst, mely az elz szablyozssal szemben a hzassgi letkzssgen kvli erszakot rendelte bntetni. A minstett esetek kre is mdosult, s j minstsknt jelent meg, ha ugyanazzal a nvel azonos alkalommal kt vagy tbb frfi egyms cselekmnyrl tudva kzslt. A 12. letvt be nem tlttt szemlyt vdekezsre kptelennek tekintette. A bncselekmny bejezett vlt a nemi szervek kzslsi clzattal trtn rintkezsvel. Kiemelend a tettessg krdse. A bncselekmny tettese n is lehetett. A Legfelsbb Brsg 476. szm Bntet kollgiumi llsfoglalsa alapjn a bncselekmny kt elkvetsi magatarts-rszbl tevdik ssze: a knyszertsbl s a kzslsbl. A kzsls rdekben pedig az is alkalmazhat knyszertst, aki maga nem kpes nvel val kzslsre, teht n is. Jelents vltozs volt, hogy a (2) bek. b, pontjban meghatrozott minst krlmny hinyban, amennyiben a srtett s az elkvet az 1. fok tlet meghozatala eltt hzassgot kttt, gy az tlet korltlanul enyhthet volt.[18] A bncselekmny alapesetben a bnteteljrs csak magnindtvnyra volt megindthat. A szemrem elleni erszak bntette esetben a korbbi szablyozstl eltekintve a passzv alany hzassgi letkzssgen kvl lv ms szemly lehetett. A termszet elleni fajtalansg meghatrozsnl a Btk. a korbbi rendelkezst elvetette, mely szerint csak a frfiak kztt elkvetett ilyen jelleg cselekmnyek voltak bntetendk.[19] A trvny a cselekmny erszakos vltozatt rendelte bntetni, s a mellzte az embernek az llattal val fajtalansgnak pnalizlst.

 

A szablyozs trtnek visszatekintsben elrkeztnk az 1978. vi IV. trvnyhez, mely jelenleg is hatlyos bntet trvnynk, mely igen alapos elkszt munka utn szletett meg, [20] s amely 1979. jlius 1-n lpett hatlyba. A szemrem elleni bncselekmnyeket a hzassg, a csald, az ifjsg s a nemi erklcs elleni bncselekmnyek cmsz alatt a XV. Fejezet II. cmben, A nemi erklcs elleni bncselekmnyek cmsz alatt 11 -ban szablyozta. A dolgozat trgyt kpez deliktumok tekintetben igen tarts szablyozst sikerlt ltrehozni, hisz napjainkig 3 alkalommal kerlt sor trvnyvltoztatsra [21], szemben a Btk. sszesen 63 alkalommal trtnt mdostsval. Az erszakos nemi kzsls s a szemrem elleni erszak eseteinl a Btk. a korbbi szablyozson nem vltoztatott, a trvnyi tnylls szvegt egyszerstette, s csupn a bntetsi tteleknl hajtott vgre mdostsokat. A termszet elleni fajtalansg tekintetben az elkvet letkort tizennyolc vre szlltotta le, s gy rendelkezett, hogy a passzv alanya csak olyan azonos nem szemly lehet, aki tizennyolc vnl fiatalabb. Kln trvnyi tnylls keretben rendelte bntetni a termszet elleni erszakos fajtalansgot. [22]


 

A hatlyos szablyozs elmlete s gyakorlata

 

Erszakos kzsls

197. (1) Aki mst erszakkal, avagy az let vagy testi psg ellen irnyul kzvetlen fenyegetssel kzslsre knyszert, vagy ms vdekezsre, illetleg akaratnyilvntsra kptelen llapott kzslsre hasznlja fel, bntettet kvet el, s kt vtl nyolc vig terjed szabadsgvesztssel bntetend.

(2) A bntets t vtl tz vig terjed szabadsgveszts, ha

a) a srtett a tizenkettedik letvt nem tlttte be,

b) a srtett az elkvet nevelse, felgyelete, gondozsa vagy gygykezelse alatt ll,

c) a srtettel azonos alkalommal, egyms cselekmnyrl tudva, tbben kzslnek.

(3) A bntets t vtl tizent vig terjed szabadsgveszts, ha a tizenkettedik letvt be nem tlttt srtett srelmre elkvetett erszakos kzsls a (2) bekezds b) vagy c) pontja szerint is minsl.

 

I. A bncselekmny jogi trgya a nemi szabadsg, valamint az ifjsg egszsges nemi s erklcsi fejldshez fzd trsadalmi rdek. Hatlyos szablyozsunk szerint a jogalkot nem tesz klnbsget a nemek kztt, a nemi szabadsg mindenkit – letkortl fggetlenl - megillet, felttlen rvnyeslst ignyl emberi jog.

 

II. A bncselekmny passzv alanya l n s frfi lehet, fggetlenl annak kortl, erklcsi megtlstl, vagy nemi fejlettsgtl. Ennlfogva a bncselekmny gyermekkor, aki kzslsre lettani rtelemben tnylegesen kptelen-, kzslsre egyb okbl kptelen , vagy ids szemly, valamint zletszer kjelgst folytat srelmre is elkvethet. A halotton vgrehajtott nemi cselekmnyek kegyeletsrtsnek ( Btk. 181. ) minslnek. Hatlyos trvnyi tnyllsunk .n. gender-netrual terminolgit hasznl, azaz nem utal a srtett nemre. Ezt a Btk. 1997. vi mdostsa vezette be ( 1997. vi LXXII. tv. 22. ). A mdostsig a bntett tnylls eleme volt, a hzassgi letkzssgen kvli elkvets ( mely szkebb fogalom, mint a hzassg ). Az erszakos kzsls gy elkvethet a felesg, illetleg az elkvetvel tnylegesen egytt l lettrs srelmre is. Az 1997. vi mdosts indoklsa szerint a hzastrsak a hzassgktssel nem mondanak le teljesen szexulis nrendelkezsi jogukrl, a hzassgkts tnye nem jogostja fel egyik felet sem a szexulis egyttltre a msik fl akarata ellenre. A magnindtvny ( Btk. 209. ) biztostja , hogy a hatsg a hzastrsak intim szfrjba csak akkor avatkozik be, ha ez az egyik fl szmra elfogadhatatlan. Megjegyzend, hogy a gyakorlatban a bncselekmny srtettjei szinte kizrlagosan nk, de ktsgtelen, hogy a trvnymdosts szksgszer s idszer volt.

 

III. Az elkvetsi magatarts a bncselekmny alapesetben ktfzis. Kt egymsba kapcsold, konjunktv magatartssal valsul meg: a knyszertssel s a kzslssel. A knyszerts, mint eszkzcselekmny, a kzslsnek, mint clcselekmnynek a vghezvitelre irnyul. ( BH 1997/568 ) A bncselekmny els fordulata elkvetsi magatartsnak rtelmezse az irodalomban nem egysges. Egyes szerzk [23] vlemnye szerint az elkvetsi magatarts a kzsls, mg a knyszer az elkvets mdja. Termszetesen az elkvetsi mdok trgyalsa csak elmleti alapon vlaszthat el e bncselekmnynl az elkvetsi magatartsok elemzstl, hiszen a valsgban szorosan egytt jelentkez, egymshoz kapcsold jelensgekrl van sz. A jogirodalomban uralkod llspont szerint az erszakos kzsls els fordulatnak elkvetsi magatartsai az egymshoz kapcsold knyszerts s a kzsls.

a, A knyszerts a passzv alany komoly – kifejtett vagy vrhat – ellenllsnak lekzdsre, megbntsra irnyul tevkenysg, melynek kvetkeztben a srtett kptelenn vlik valdi akaratnak megfelel magatarts tanstsra. A knyszerts irnyulhat arra, hogy a passzv alany a knyszertst alkalmaz elkvetvel vagy  akr ms szemllyel kzsljn. A knyszerts nlkli kzsls vagy a nem kzslsre irnyul knyszerts nem valstja meg e tnyllst ( pl. knyszerts nlkli kzsls megrontst ( Btk. 201. s 202. -ok ) nem kzslsre irnyul knyszerts szemrem elleni erszakot ( Btk. 198. ).

b, A kzsls specilis jogi fogalom, mely bntetjogi rtelmezse nem azonos a biolgiai ( kznapi ) rtelmezssel, ezen fogalmak mr tbb mint egy vszzada elklnltek[24]. Az lettani rtelemben vett coitus magban foglalja az imissio penist – a megmerevedett hmvessz bevezetst a hvelybe – valamint az emissio semnist – az ond folyadk kilvellst -. Tretlen a bri gyakorlat a tekintetben, hogy a kzsls befejezett, ha – kzslsre irnyul szndk mellett – a frfi ( n ) nemi szervnek a n ( frfi ) nemi szervvel val rintkezse megtrtnt. Az elkvet szndka lettani ( s kznapi ) rtelemben vett kzslsre kell, hogy irnyuljon. A Legfelsbb Brsg Bntet kollgiuma hatrozatban mutatott r, hogy konkrt gyben tvedtek az eljr brsgok, akkor, amikor a trvny szerint vdekezsre kptelennek tekintend gyermekkor srtett srelmre elkvetett cselekmny minstsekor az lland tlkezsi gyakorlatot vettk alapul, amely szerint az erszakos kzsls srtettje olyan fejletlen gyermeklny is lehet, aki az lettani rtelemben vett kzslsre kptelen, s a kzsls „ bntetjogi szempontbl „ akkor befejezett, amikor a frfi hmvesszjt a n nemi szervhez rinti. Figyelmen kvl hagytk, hogy az ilyen magatarts csak akkor minsl (erszakos) kzslsnek, ha az elkvet szndka lettani ( s kznapi ) rtelemben vett kzslsre irnyul. Ha viszont az elkvet ilyen szndk nlkl rinti hmvesszjt a srtett nemi szervhez ( gy kvn nemileg kielglni ) ez a cselekmnye fajtalansg, s szemrem elleni erszak bntettt valstja meg. ( BH 1988/10/342. ) .

c, A trvnyi tnylls els bekezdse, els fordulata szerint az erszak s az let vagy testi psg ellen irnyul kzvetlen fenyegets a knyszerts kt elkvetsi mdja. Az erszak fogalmnak kiindulpontja a BK 93. sz. llsfoglals III/1. pontjban rt megfogalmazs.  Erszak valamely szemlyre kzvetlenl hat olyan fizikai er kifejtse, amely az ellenllst megtri. Az erszaknak a kzsls megvalstsa rdekben, a passzv alany teste ( teht szemly ) ellen, annak komoly ellenllsnak lekzdsre kell irnyulnia.  A dolog elleni erszak ( pl. a srtett szmra rtkes trgy megronglsa ) , tovbb a nem kzslsre irnyul erszak ltalban az erszakos kzsls bntetlen elkszleti cselekmnye, azonban ms bncselekmny ( pl. rongls vagy magnlaksrts ) bizonyos esetekben megllapthat.  Jelen lv harmadik szemlyen elkvetett erszak alkalmas lehet a passzv alany ellenllsnak megtrsre, vagy arra, hogy ellenllst eleve kizrja. A srtett ellenllsnak lekzdsre, megtrsre alkalmazott erszak lehet  vis absoluta ( akaratot megbnt ) vagy vis compusiva ( akaratot hajlt ) Egyes nzetek szerint csak az akaratot megtr szint erszak tnyllsszer, azonban e felfogs is teret enged annak, hogy a vis absoluta szintjt mindig a konkrt elkvet s a passzv alany vonatkozsban kell vizsglni. Az erszak foknak vizsglata nem trtnhet mechanikusan. Figyelembe kell venni a veszlyhelyzet okozta, srtettben kialakult llektani hatst, gy az erszak kisebb mrtke esetn is megvalsulhat a bncselekmny ( pl. a srtett testi llapotnl fogva csak egyszer tiltakozssal kpes kifejezni ellenllst ). Az erszak megllaptsnak alapvet felttele a srtett komoly ellenllsa. Az erszakos bncselekmnyeknl a tnylls megvalsulsa szempontjbl indifferens a srtett ellenllsa. A nemi erszak eseteiben azonban a jogalkot elvrja, hogy a srtett maga is vdelmezze nemi szabadsgt s ppen ezrt neki a krlmnyek alapjn a tle elvrhat komoly ellenllst kell tanstania. A gyakorlatban a frfi s a n kisebb – nagyobb vonakodsval szinte mindig tallkozhatunk. Az olyan magatarts, mely a passzv alany rszrl sznlelt, azaz vis haud ingrata, kizrja a kzsls erszakos voltt.  A srtett sajt „ rtknek „ emelse, a tisztessg ltszatnak megrzse rdekben, vagy szerelmi eljtkknt gyakran ignyli a msik fl ltali „legyzst”.  Ezrt a srtett flrerthetetlenl, olyan mdon kell, hogy kinyilvntsa komoly ellenllst, mely az elkvet szmra az ltalnos tapasztalat szerint kizrhatja a kzslsi akaratban val tvedst. Ilyen magatarts lehet a segtsgkrs, a meneklsi ksrlet, a frfi hern rgsa. Nem tekinthet azonban komoly ellenllsnak pl. az egyszer szabadkozs. Ennek vizsglata komoly bizonytsi problmkat vet fel a gyakorlatban. Ennek megllaptsa trtnhet a srtett tudattartamnak megismerse tjn, az erre utal nyomok felkutatsa, rgztse s vizsglata alapjn, gy pl. a srtetten s az elkvetn lv klsrelmi nyomok, ruhzatuk llapota, a korbbi kapcsolatuk, szexulis szoksaik, stb. Sajtos bizonytsi nehzsgekbe tkzik az elkvet tvedsnek vizsglata, mely szerint az tvedett az ellenlls komolysgt illeten. A tveds ktsget kizr megllaptsa csak a krlmnyek legaprbb, gondos mrlegelsvel trtnhet meg. A srtett kihv, csbt magatartsa az ellenlls komolysgnak hinyra utalhat, pl. a srtett egyedl jszaka felmegy az elkvet laksra, ott meztelenl az lbe l, fajtalankodnak, a kzslsrt pnz kerl kiktsre.  Termszetesen amennyiben a megtveszt elzmnyek utn a srtett ellenllsa olyan mrtket vagy formt lt, hogy abbl annak komolysga flrerthetetlenl felismerhet, a tveds megllaptsra nem lehet md.

d, A knyszerts msik elkvetsi mdja a fenyegets, melynek fogalmt a Btk. 138. -a az rtelmez rendelkezsek krben a kvetkezkppen hatrozza meg: E trvny alkalmazsban, eltr rendelkezs hinyban fenyegets: slyos htrny kiltsba helyezse, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly flelmet keltsen.” E bncselekmny vonatkozsban a fenyegets ktirny megszortst tartalmaz. E bncselekmnyi vltozat ugyanis csak akkor valsul meg, ha a fenyegets az let vagy testi psg ellen irnyul, msrszt kzvetlen. Ha a fenyegets a srtett ms jogait vagy rdekeit rinti slyos htrny kiltsba helyezsvel akkor ms bncselekmny gy pl. knyszerts ( Btk. 174. ) valsulhat meg. A kzvetlen fenyegets olyan htrnyt helyez kiltsba, mely nyomban bekvetkezhet. Miutn a trvnyi tnylls a vonatkozsban, hogy ki ellen kell irnyulnia az let vagy testi psg elleni fenyegetsnek, nem tartalmaz rendelkezst, az kvetkezik, hogy az brki ellen irnyulhat. A kzvetlensgbl viszont kvetkezik, hogy ez ltalban akkor tekinthet relisnak, ha jelen van az a szemly, akinek az lete vagy testi psge ellen irnyul a fenyegets. Fogalmilag azonban nem kizrt az sem, hogy a srtett joggal tarthat attl, hogy a tvol lv szemllyel szemben kiltsba helyezett slyos htrny bekvetkezik ( kzvetett fenyegets) .

A fenyegetsnek komoly flelemkeltsre val alkalmassgt a srtett pozcijbl kell vizsglni, mgpedig, hogy a fenyegetsnek milyen pszichikai hatsa volt a srtettre nzve – pszichikai knyszer - . Nem felttel, hogy maga az elkvet is komolynak tartsa a fenyegetst, vagy hogy a fenyegets egybknt valban alkalmas-e az let vagy testi psg kzvetlen veszlyeztetsre. Ha a fenyegets a bekvetkezs valsznsgvel hatott a srtettre s az akaratt olyan mrtkben befolysolta, hogy az ellenllsrl lemondott, ebben az esetben a bncselekmny elkvetse megllapthat. Az elkvet nsrtssel val fenyegetse is alkalmas lehet a komoly flelem kivltsra, ha srtetthez rzelmileg kzel ll szemlyknt teszi ezt. A gyakorlatban az erszak s a meghatrozott fenyegets tbbnyire egytt fordul el.

 

III/2. Az erszakos kzsls alaptnyllsnak msodik fordulata a srtett vdekezsre illetleg akaratnyilvntsra kptelen llapotnak kzslsre trtn felhasznlsa. Az els fordulathoz kpest lnyeges klnbsg, hogy msodik fordulat egymozzanat, egy vghezvitt cselekvst felttelez, a passzv alany szban forg llapotnak kzslsre trtn felhasznlst. Egyedli elkvetsi magatartsa a kzsls, melyre az els fordulatnl lertak rtelemszeren irnyadk, bvebb kifejtst a vdekezsre, illetve akaratnyilvntsra kptelen llapot szorul.

a, Vdekezsre kptelen llapot olyan llapot, amely az akaratnyilvntsi kpessggel rendelkez szemly szmra akr lland, akr ideiglenes jelleggel lehetetlenn teszi, hogy akaratnak rvnyt szerezzen, hogy fizikai ellenllst, valamilyen elhrt tevkenysget fejtsen ki. Ez az llapot szrmazhat a srtett fizikai adottsgaibl - pl. slyos betegsge, bnasga – valamint az elllhat ms – gy az elkvet – cselekmnybl, pl. megktzs, lets. Dnt, hogy az elkvet ezt az llapotot hasznlja ki a kzsls vgrehajtsra. A Btk. 210. -ban meghatrozott rtelmez rendelkezs valamennyi erszakos nemi bncselekmny vonatkozsban megdnthetetlen vlelmet ( praesumptio iuris et de iure ) llt fel, mely szerint a tizenkettedik letvt be nem tlttt szemlyt vdekezsre kptelennek kell tekinteni. A miniszteri indokls szerint az ilyen kor srtett kis testi ereje miatt ltalban kptelen nagyobb ellenllsra. Ezen szemllyel a beleegyezsvel trtnt kzsls is kimerti e bncselekmny tnyllst.

b, Akaratnyilvntsra kptelen llapotban lvnek tekinthet a passzv alany, ha pszichikai vagy fizikai oknl fogva nincs jogi rtelemben figyelembe vehet akarata, azaz akr lland, akr ideiglenes jelleggel kptelen arra, hogy a szexulis kapcsolat jelentsgt, kvetkezmnyeit felismerje. Ennl fogva akaratt illetve kzslsbe val esetleges beleegyezst nem szabad figyelembe venni. Ez az llapot szrmazhat az adott szemly pszichikai adottsgaibl vagy az adott llapotbl. Leggyakoribb esetei az ntudatlan llapot klnbz formi: mly lom, juls, teljes rszegsg, gygyszer-, kbtszer vagy ms kbt hats szertl szrmaz bdult llapot. Sajtos krdst vet fel a passzv alany elmebetegsge, vagy gyengeelmjsge. Mindig a konkrt eset – in concreto - krlmnyeinek vizsglata alapjn kell eldnteni, hogy a beszmtsi kpessg rszleges vagy teljes hinyrl van sz. A trvny magyarzata szerint is magval a trvny cljval lenne ellenttes s igazsgtalan, ha a szexulis let lehetsgtl a rendellenes elmellapot miatt megfosztank e szemlyeket. Csak azt az elmebeteg, vagy gyengeelmj srtettet lehet erszakos kzsls szempontjbl akaratnyilvntsra kptelennek tekinteni, akinek a helyes tlkpessge a nemi lettel kapcsolatban kizrt. Ennek megllaptsa a gyakorlatban minden esetben i.. elmeorvos szakrt kirendelsvel trtnik. Vizsglni kell, megrti-e az ilyen szemly, hogy a nemi rintkezsbl gyermeke szrmazhat, akinek nevelsbl felelssg hrul r. Ismeri-e a kzslssel kapcsolatos legalapvetbb trsadalmi sszefggseket, elvrsokat, rendelkezik-e olyan akarattal, amely ahhoz szksges, hogy magatartst mindezek tudatban irnytsa.

A trvnyi tnylls konstrukcijbl kvetkezik, hogy az els fordulat megvalsulsa kizrja a msodik fordulatot, ez utbbi mintegy szubszidirius jelleggel funkcionl. Ha az elkvet ugyanis az els fordulatban meghatrozott mdon idzi el a passzv alany msodik fordulatban meghatrozott llapott, gy csak az els fordulat megllaptsra van lehetsg, ez a bntets kiszabsnl vehet figyelembe.

A bncselekmny az alapeset els fordulatban mindkt mozzanat megvalsulsa esetn befejezett. A kzsls bntetjogi fogalma tekintetben elfoglalt llspont meghatroz jelentsg a befejezett bncselekmny s a ksrlet elhatrolsa szempontjbl. Ksrlet valsul meg az eszkzcselekmnynek ( knyszertsnek ) a clcselekmny rdekben trtn megvalstsval, amennyiben a tettes a kzsls nyombani kiknyszertse, illetve a kzsls kzvetlen lehetv ttele rdekben alkalmaz erszakot vagy let, testi psg elleni kzvetlen fenyegetst. Ksrleti szakban marad teht a cselekmny amikor a konjunktv elkvetsi magatartsok kzl a kzsls nem kvetkezik be. Az tlkezsi gyakorlat szerint a bncselekmny els fordulata akkor befejezett, ha a kzslsre irnyul szndk mellett a nemi szervek rintkezsbe kerlnek. A befejezettsg megllaptsa szempontjbl kzmbs, hogy a passzv alany fejletlensge okbl a biolgiai ( kznapi ) rtelembe vett kzsls nem lehetsges. gy a brsg nevelse alatt ll 12. letvt be nem tlttt szemly srelmre elkvetett erszakos kzslst llaptott meg annak a vdlottnak a terhre, aki mikor lettrsa msodik gyermeke szlse miatt krhzban volt, annak 5 ves kislnyt megkrte, hogy vegye le az alsnemjt, is levetkztt, a gyermek lba kz fekdt, s megmerevedett nemi szervvel kzsl mozdulatot tett. Tekintettel a gyermek fejletlensgre, nemi szervvel a gyermek nemi szervbe nem tudott behatolni, azonban azt megksrelte. A vdlott a kzsl mozdulatokat addig vgezte, amg nla a magmls be nem kvetkezett ( 24.Bf.III. 7424/2001/19.) Hangslyozand, hogy a kzsls szndkval trtn erszak, illetve tnyllsszer fenyegets alkalmazsa nem felttlenl jelenti a ksrlet megllaptst. Az elkvetsi tevkenysgtl egszen tvol es, a hely s az id szempontjbl merben elklnl magatartsok ugyanis nem vonhatk a ksrlet krbe. A vghezvitel megkezdsnek nem rtkelhet cselekmny bntetlen elkszletnek tekinthetk, azonban nem kizrt, hogy ezen magatartssal ms bncselekmny trvnyi tnyllsa megvalsulhat, melyrt az elkvet felelssgre vonhat, pl. aljas indokbl elkvetett szemlyi szabadsg megsrtsrt / Btk. 175. (3) bek. a, pont /. A msodik fordulat is immaterilis bncselekmny, mely esetben ksrlet valsul meg, amennyiben az elkvet a srtettel szemben kzvetlenl a kzslsre irnyul magatartst tanst, pldul az ntudatlan srtettre meztelenl rfekszik, azt alsnemjtl megfosztja, combjait szttrja, de a kzsls eltt harmadik szemly megzavarja. Ellenben elkszleti cselekmny pl. a srtett leitatsa a kzslsre lehetv ttele rdekben, anlkl, hogy a kzslsre irnyul kzvetlen tettesi magatarts nem lt testet.

 

IV. A bncselekmny alanya ( nll tettese ) brki lehet, aki a srtettl eltr nem s amennyiben az elkvet frfi,  kzslsi kpessggel rendelkezik ( potens ). A gyakorlatban az esetek tbbsgben a bncselekmny kzvetlen tettese frfi. Amennyiben a frfi kzslsre abszolt kptelen ( impotentia absoluta) az nll tettessge kizrt. Esetben a kzslsi szndk kialakulst felttelezni, vagy elfogadni bntetjogi rtelemben irrelis, ez rszrl megnyilvnul pusztn megalapozatlan vgyakozsknt rtkelhet. Ha a frfi hmvesszje merevedsre alkalmatlan, erszakos kzsls helyett szemrem elleni erszak ( Btk. 198. ) llapthat meg. A nem teljes kzslsi kptelensg ( relatv impotencia ), amely az adott passzv alannyal, vagy az adott esettel kapcsolatban ll fenn, az erszakos kzsls ksrletnek megllaptst teszi lehetv. A trstettsg vonatkozsban nem rvnyeslnek megszortsok, gy tettesi magatartst fejt ki a kzsls lehetv ttele vgett knyszertst alkalmaz szemly is, anlkl, hogy maga kzslni szndkozna. gy trstettes lehet n is, vagy kzslsi kpessggel nem rendelkez frfi. Az alapeset msodik fordulatban foglaltak tekintetben nem egysges a jogirodalmi llspont, mely szerint megllapthat-e a trstettessg. [25] A gyakorlatban uralkodnak az az llspont, mely szerint a trstettessg kizrt. A vdekezsre, illetve akaratnyilvntsra kptelen llapot elidzse mg nem tartozik az elkvetsi magatartshoz. Azt az elkvett, aki azrt, hogy a tettesnek mdja legyen a srtettel kzslni, azt – nem erszakkal, vagy az let vagy testi psg elleni kzvetlen fenyegets alkalmazsval – vdekezsre, vagy akaratnyilvntsra kptelen llapotba helyezi, az erszakos kzsls bnsegdjnek tekinthetjk. Pl. a srtett italba nagy mennyisg altatt tesz. Kzvetett tettesknt valstja meg a bncselekmnyt, aki beszmthatatlan szemlyt, tizenkt ve

 
Nvjegy

Dr. Katona Csenge

gyvd

Eurpa Jogi Szakjogsz

3530 Miskolc  

Kis-Hunyad u.10. 1/2.

telefon: 06. 46/508 188

fax     : 06. 46/508 189

mobil :06.20/3141612

E-mail : katonacsenge@chello.hu

gyflfogads, elzetes egyeztets szerint.

 
Kapcsold oldalak
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
ra
 
Szerkesztnek
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.