Jog �s internet

B�r elt�r� jogrendszer�nkb�l ad�d�an n�lunk nincsenek precedens�rt�k� perek, mint az Egyes�lt �llamokban, m�gis �rdemes odafigyelni azokra a most zajl� esetekre, amelynek szerepl�i a magyar internetez�s t�rt�net�ben el�sz�r jogi �ton pr�b�lnak orvosl�st nyerni probl�m�jukra. Az elj�r�sok ugyanis azt jelzik: el�rt�nk arra a pontra, amikor a sz�m�t�g�pes vil�gh�l� t�m�j�ban a t�rv�ny k�nytelen megtenni az els� l�p�seket, hogy v�laszokat adjon a val�s �let kih�v�saira.

A Pesti K�zponti Ker�leti B�r�s�g (PKKB) nyomoz�st rendelt el egy r�galmaz� e-mail felad�j�nak kider�t�s�re. A r�galmaz� e-mailt M�nus �ron kapta, aki az Interneten is hirdetett Mein Kampf ford�t�s�r�l ismert. M�nus janu�r 21-�n kapta az e-mailt, �s m�snap tett feljelent�st H�dmez�v�s�helyen. A PKKB j�lius 15-i v�gz�se a budapesti VIII. Ker�leti Rend�rkapit�nys�got b�zta meg az ismeretlen tettes szem�lyazonoss�g�nak �s id�zhet� lakc�m�nek meg�llap�t�s�val. M�nus ugyan feljelent�s�ben megnevezte a r�galmaz�t, azonban a PKKB v�gz�se szerint ebb�l nem �llap�that� meg az elk�vet� szem�lyazonoss�ga.

A VIII. Ker�leti Rend�rkapit�nys�g a Mat�v biztons�gfel�gyeleti oszt�ly�t�l bek�rte annak az el�fizet�nek az adatait, aki janu�rban a r�galmaz� e-mailt k�ldte. Sz�kely Istv�n, a kapit�nys�g gazdas�gv�delmi aloszt�ly�nak munkat�rsa szerint M�nus a „V. Gyula" al��r�s� egysoros e-mailt kinyomtatva mell�kelte feljelent�s�hez. Mivel a lev�l „Felad�" mez�j�ben Mat�vnet e-mail-c�m van, ez�rt fordul a rend�rs�g a telefont�rsas�ghoz, amelynek a b�ntet�elj�r�si t�rv�ny szerint 30 napon bel�l kell megadnia az el�fizet� adatait. Noha M�nus H�dmez�v�s�rhelyen tette feljelent�s�t, a PKKB az�rt fordult a VIII. ker�leti kapit�nys�ghoz, mert a Mat�v eml�tett oszt�lya itt tal�lhat�. A kapit�nys�g eddigi gyakorlat�ban ez az els� eset, hogy e-mail-k�ld� szem�lyazonoss�g�t kell meg�llap�tania.

Pedig az elj�r�st kiv�lt� eset nem egyed�l�ll�: rasszista tartalm� e-maileket kapott a k�zelm�ltban n�h�ny civil szervezet a C3 K�zpont �ltal l�trehozott Freemail ingyenes levelez�rendszeren kereszt�l. A rom�kat �s zsid�kat fenyeget�, magyar nyelven �r�dott leveleket k�lf�ldr�l, illetve magyarorsz�gi vid�ki v�rosokb�l k�ldt�k. A C3 K�zpontot m�k�dtet� Soros Alap�tv�ny sajt�sz�viv�je, R�nai Judit elmondta, hogy az alap�tv�ny el�t�li a rasszista levelek �r�it, �s letiltj�k �ket az ingyenes levelez�si rendszerr�l.

A sz�kesfeh�rv�ri �nkorm�nyzat t�bb munkat�rsa - k�z�tt�k Nagy Istv�n polg�rmester �s a helyhat�s�g jegyz�je - nagy nyilv�noss�g el�tt elk�vetett r�galmaz�s �s becs�lets�rt�s miatt f�ljelent�st tett a v�rosi b�r�s�gn�l a hivatal egyik alkalmazottja, Nagy Zolt�n P�ter ellen. Nagy Zolt�n P�ter a k�zelm�ltban ny�lt levelet tett k�zz� az interneten, amelyben s�lyos v�dakkal illette a v�rosh�za vezet�it. A ny�lt lev�l szerint az �nkorm�nyzat vezet�inek hozz��ll�sa miatt nem val�sulhat meg a sz�kesfeh�rv�ri intelligens v�ros program.

Az �nkorm�nyzat egy�ttal sajt�-helyreigaz�t�st k�rt att�l az internetszolg�ltat�t�l, amely k�zz�tette a levelet. A szolg�ltat� az oldalt megsz�ntette, de a helyreigaz�t�s-k�r�st visszautas�totta azzal, hogy az oldalak tartalm��rt nem felel�s.

Sz�kesfeh�rv�r �nkorm�nyzata ezek ut�n polg�ri pert ind�tott az ingyenes webhelyet szolg�ltat� EXTRA7 Bt. ellen, mivel az nem volt hajland� k�zz�tenni helyreigaz�t�si k�relm�t. Dr. Verebics J�nos, az �nkorm�nyzat jogi tan�csad�ja szerint a Btk. 76. �s 78. paragrafus�ra, �ltal�nos szem�lyis�gi jogok s�relm�re hivatkozva k�rik a helyreigaz�t�st. Az �nkorm�nyzat k�sz arra, hogy hasonl� pert ind�tson a Nexus ingyenes webszerver m�k�dtet�je ellen is, ugyanis Nagy itt ind�totta �jra az EXTRA7 Bt.-n�l megsz�ntetett oldalait. Verebics �gy v�li, konkr�t t�rv�ny h�j�n �rveikkel k�pesek lesznek meggy�zni a F�v�rosi B�r�s�got arr�l, hogy anal�gi�s jog�rtelmez�ssel a vonatkoz� n�metorsz�gi t�rv�nyek alapj�n Magyarorsz�gon is elmarasztalhat� a webhelyszolg�ltat�. Az EXTRA7 Bt. vezet�je, Gautier Tam�s szerint a n�met p�ld�val szembe�ll�that� az amerikai gyakorlat, ahol nemr�giben az America Online-t egy hasonl� perben felmentett�k. Gautier hozz�tette, hogy a tov�bbiakban az �nkorm�nyzat e-mailmegkeres�seire nem fognak reag�lni, mivel nem �llap�that� meg a lev�l hiteless�ge. Ek�zben Nagy Zolt�n P�ter �gy d�nt�tt, hogy sz�ks�g eset�n k�sz weboldalait �thelyezni egy amerikai szolg�ltat�hoz.

Az �gy t�rgyal�sa sor�n Nagy v�dekez�s�ben kulcsfontoss�g� k�rd�ss� v�lt a weboldal egy nyomtatott v�ltozat�nak a hiteless�ge. Nagy ez�rt a k�rd�ses weboldalt kor�bban szolg�ltat� Extra7 Bt.-hez fordult a napl�file-t k�rve. Gautier Tam�s, az Extra7 �gyvezet�je azonban a t�bbi felhaszn�l� szem�lyi adatainak v�delm�re �s etikai szempontokra hivatkozva ennek �tad�s�t megtagadta.

Id�k�zben a v�ros jogi szak�rt�je tanulm�nyt k�sz�tett az internetjog legalapvet�bb fogalmair�l, mely a b�ntet� �s a polg�ri perben az �nkorm�nyzat jogi �ll�spontj�t k�v�nja egy�rtelm�s�teni. Dr. Verebics J�nos „A t�r, a szabads�g �s a norm�k" c�m�, sz�mos hivatkoz�st tartalmaz� elemz�s�nek l�nyeg�t a szerz� �gy foglalja �ssze: „Az interneten sem szabad mindent. A szerz�d�sszeg�s, a k�rokoz�s, a t�ny�ll�sszer�en megval�s�tott r�galmaz�s, a becs�lets�rt�s, a szem�lyis�gi jogok bizony�tott megs�rt�se nem maradhat k�vetkezm�nyek n�lk�l." A mintegy n�gy�vnyi tanulm�ny els�sorban Nagy jogi felel�ss�g�t vizsg�lja, az internetszolg�ltat�nak a webes k�zz�t�tel kapcs�n felmer�l� felel�ss�g�vel csak �rint�legesen foglalkozik. A tanulm�ny f�ggel�ke �sszegzi a v�d v�lem�ny�t a Nagy ellen ind�tott mag�nv�das elj�r�sban. (http://www .fehervar.hu/HIVATAL/szakvelemeny)

A Magyarorsz�gon kialakult bizonytalan helyzetre jellemz�, hogy az egyik n�pszer� ingyenes honlapszolg�ltat� c�g k�rlev�lben sz�l�totta fel vend�geit, hogy 48 �r�n bel�l tartsanak �nvizsg�latot, �s t�vol�ts�k el illetlen oldalaikat. Tette ezt annak dac�ra, hogy ily m�don a legelemibb internetes szabads�gjogot vette semmibe, mely szerint a honlap�rt az felel, aki felrakta, �s nem a szolg�ltat�.

Csakhogy hasonl� esetekben az Egyes�lt �llamokban sem egy�rtelm� a helyzet. Az American Civil Liberties Union (ACLU) beperelt egy iskol�t Missouri �llamban, amelyik felf�ggesztette egy di�kja tanulm�nyait, ami�rt az az Interneten kritiz�lta tan�rait. Brandon Beussink szem�lyes oldal�n mutatta be a Marble Hill-i Woodland High School tan�rainak kifog�solhat� b�n�sm�dj�t a di�kokkal. Amikor az iskolai felsz�l�t�snak eleget t�ve leszedte a k�rd�ses oldalt, az igazgat� t�z napra felf�ggesztette a di�kot febru�rban, ami miatt szemesztert kellett ism�telnie. A Legfels�bb B�r�s�g kor�bbi hat�rozata szerint az iskol�k cenz�r�zhatj�k di�kjaik h�zon bel�li �js�gait, �s megtilthatj�k a tanul�st h�tr�ltat� tiltakoz� akci�kat is. Az ACLU szerint ez esetben azonban az iskola messze t�ll�pte hat�sk�r�t, mivel a fi� a priv�t homepage-�n azt k�z�l, amit akar. A polg�rjogi sz�vets�g id�n �prilisban 30 000 doll�r k�rt�r�t�st harcolt ki egy clevelandi di�knak, akit hasonl� okokb�l r�gtak ki.

Az amerikai Sz�vets�gi Kereskedelmi Bizotts�g (FTC) megb�ntette a GeoCitiest, mivel az t�rv�nyszeg� m�don haszn�lta fel ingyenes webhelyszolg�ltat�s�t haszn�l�inak adatait. Az FTC fogyaszt�v�delmi fel�gyelet�nek igazgat�ja, Jodie Bernstein szerint a GeoCities f�lrevezette felhaszn�l�it, amikor nem �rulta el, hogyan kezeli �gyfelei szem�lyes inform�ci�it. Mint ismeretes, a c�g mindenkinek ingyenes webhozz�f�r�st biztos�t, aki kit�lt egy lapot szem�lyes adataival. A formanyomtatv�ny v�g�n szerepl� nem k�telez� jelleg� k�rd�sek (pl. j�vedelem, iskolai v�gzetts�g) mell� az is fel volt t�ntetve, hogy a kit�lt�j�k hozz�j�rul�sa n�lk�l nem adhat�k ki m�s c�geknek. Ennek ellen�re ezeket az adatokat m�gis eladt�k. Ezen t�lmen�en a GeoCities egy �n. „Elvar�zsolt erd�" nev� - gyerekekhez sz�l� - j�t�kban is gy�jt�tte a felhaszn�l�k adatait egy k�ls� c�g megb�z�s�b�l.

„Min�l el�bb l�tre kell hoznunk a Bill of Rights elektronikus verzi�j�t", jelentette ki legut�bbi sajt�t�j�koztat�j�n az amerikai aleln�k. Gore szerint a vil�gh�l� polg�rait ugyan�gy megilletn� szem�lyes adataik v�delme, mint ahogy az az offline �letben t�rt�nik. Az aleln�k �gy v�li, mindenkinek lehet�v� kellene tenni, hogy ut�nan�zhessen, mennyi inform�ci� gy�lt �ssze r�la, azokat mire haszn�lj�k fel, valamint szab�lyozhassa, ig�ny szerint korl�tozhassa adatai felhaszn�l�s�t. Gore hossz� t�v� tervei k�z� tartozik p�ld�ul, hogy 13 �v alatti gyerekekt�l ne gy�jthessenek bizalmas inform�ci�kat. A korm�ny c�ljai k�z�tt szerepel az eg�szs�g�gyi adatok v�delm�nek szigor�t�sa is, mivel szerinte ma a videot�k�kban nagyobb biztons�g van, mint a k�rh�zak h�l�zat�n.