Abortusz �s jog

Dr. Jobb�gyi G�bor
docens, Miskolci Neh�zipari M�szaki Egyetem �llam- �s Jogtudom�nyi Kar

"Akik az anyam�hben vannak, teljes m�rt�kben a polg�ri jogok alanyai, a term�szetjog alapj�n." Aki ezt mondta, nem volt kereszt�ny, val�sz�n�leg nem is tudott semmit a kereszt�nys�gr�l. Nem volt magyar az illet�. N�p�nek egy- harmad�t nem puszt�totta el a leg�lis abortusz int�zm�nye. Akinek a gondolatait hallottuk, az egyik legnagyobb r�mai jog�sz volt, Julianus, aki k�r�lbel�l 1800 �vvel ezel�tt �lt. Gondolatai beker�ltek a DIGESTA-ba, amely a r�mai jog legfontosabb tan�t�sait foglalja �ssze. Mondhatjuk teh�t, hogy az a jogrendszer amely Eur�p�nak �vezredekre mint�t adott, egyik alapelvek�nt fogadta el a magzat jogk�pess�g�t �s a magzat l�tez�s�t m�r az anyam�hben is.

�n�k a jogi rendez�s tekintet�ben az elm�lt �vtizedekben igen sok f�lrevezet�, hamis �ll�t�st hallhattak. Ezeket ismertetem hiszen ezek m�r az �tlagember- ben �gy r�gz�ltek, mint megc�folhatatlan igazs�gok.

Egyik ilyen t�vhit az volt, hogy az abortusz, a terhess�gmegszak�t�s nemzet- k�zileg biztos�tott jog. ENSZ-hat�rozatok, nemzetk�zi egyezm�nyek biztositj�k ezt a jogot. Nem igaz. Egyetlen ENSZ-hat�rozat, egyetlen nemzetk�zi megalla- pod�s sincs, ami ezt a jogot biztos�totta volna. Ellenkez� p�ld�t viszont tudok mondani.

Ilyen az Amerikai �llamok egyezs�gokm�nya, amely kimondta 1969-ben, hogy mindenkinek joga van az �lethez, �s ez a jog a fogamz�st�l kezd�dik. Vagy az 1959-es ENSZ-nyilatkozata a gyermekek jogair�l, amely kimondta, hogy az any�knak �s a gyermekeknek minden t�mogat�st meg kell adni a sz�let�s el�tt �s a sz�let�s ut�n. J�zan �sszel mondva: az abortusz nem nevezhet� ilyen t�mogat�snak.

A m�sodik f�lrevezet�s az volt az elm�lt �vtizedekben, hogy az abortuszt 1953-ban tiltott�k meg Magyarorsz�gon. Ez nem igaz. A magyar n�p els� t�rv�- nyei k�z� tartozott K�lm�n Kir�ly b�ntet� T�rv�nyk�nyve k�zel kilenc �vsz�- zadda1 ezel�tt, amely hat�rozottan sz�lt a magzatokat elveszejt� asszonyokr�l, �s ehhez a cselekm�nyhez �llami b�ntet�jogi k�vetkezm�nyt f�z�tt.

Verb�czy H�rmask�nyve a XVI. sz�zadban �sszefoglalta a k�z�pkori magyar jog legfontosabb elemeit. Egy�rtelm�en kimondta a magzat fogamz�st�l val� l�t�t, kimondta az abortusz fogalm�t, de ugyanilyen alapon �ll a mohamed�n jog, az indiai, �s a zsid� jog is.

Az az �ll�t�s - hogy 1953-ban tiltott�k meg az abortuszt - nyilv�nval�an on- nan ered, hogy ezt az embertelen �s diktat�rikus abortusz tilalmat, amelyet a R�kosi-korszakban vezettek be, �s minden szempontb�l el kell �t�ln�nk, �gy �ll�ts�k be, mint a diktat�ra megnyilv�nul�s�t. De ez nem c�folja meg azt, hogy az abortusz-tilalom egyid�s az emberis�ggel �s �vszazadunkig az emberis�gnek az egyik alapnorm�jat k�pezte.

A k�vetkez� f�lrevezet� �ll�t�s az volt, hogy a nyugati jog�llamokban is szabad az abortusz. Ha Eur�p�hoz �s a fejlett vil�ghoz val� tartoz�sunkat bizony�tan� a n�gy �s f�lmilli� leg�lis abortusz, akkor n�lunk lenne a legnagyobb demokr�cia. A fejlett orsz�gok azonban elrettenve tekintenek arra, hogy mi t�rt�nt n�lunk az elm�lt n�gy �vtizedben. Egy�bk�nt a magyar abortusz-gyakorlat t�bb l�nyeges pontban k�l�nb�zik a nyugati abortusz-gyakorlatt�l. Egyr�szt l�nyegesen k�s�bb k�vetkezett be Nyugaton a liberaliz�l�s, enn�l fogva kisebb volt a hat�sa. M�sr�szt l�nyegesen sz�kebb k�rben k�vetkezett be.

L�nyeges k�l�nbs�g a nyugati abortusz-gyakorlattal szemben az is, hogy ott mindig volt ellenpropaganda: egyh�zi, orvosi, jogi. Ennek k�vetkezm�nye, hogy sokkal kisebb volt a hat�sa, nem szenvedtek el olyan abortusz-csap�st, mint Magyarorsz�g.

A k�vetkez� f�lrevezet� �ll�tas az volt, hogy minden�tt abortusz-t�rv�nyr�l besz�ltek. Ez alapvet� f�lre�rt�s! Abortusz-t�rv�ny Magyarorsz�gon soha sem volt, ha csak K�lm�n Kir�ly el�bb id�zett t�rv�ny�t nem vessz�k annak.

Magyarorsz�gon az ut�bbi 40 �vben, az 1953. �vvel kezd�d�en, minisztertan�csi hat�rozat �s miniszteri rendelet szintj�n szab�lyoztak az abortuszt.

Az 1956 nyar�n bevezetett, l�nyegileg szabad, alapvet�en a n� akaratkijelent�s�n alapul� abortusz �ta t�bb mint n�gymilli� m�vi terhess�gmegszak�t�st hajtottak v�gre �llami gy�gyint�zeteinkben. Hivatalos jogi, orvosi ellenv�lem�ny nem kapott nyilv�noss�got.

1988 nyar�n megsz�letett Magyarorsz�g els� "lombikb�bije". A jogi, orvosi el�k�sz�t�s, a lelkesed�s hatalmas volt. Ellenv�lem�ny nem volt. 1956 nyara, 1988 nyara: m�rf�ld�dvek sz�let�sszab�lyoz�si jogi �s orvosi gyakorlatunkban. A sz�mszer� eredm�ny: n�gymilli� egy�rt, egy a n�gymilli��rt.

A szocialista orsz�gok abortuszgyakorlat�t somm�san �t�lik meg a vil�g m�s r�szein, mondv�n: a gyakorlat szigor�s�g�nak vagy enyhes�g�nek puszt�n n�pesed�spolitikai okai vannak. Az abortuszban orvosi, etikai, jogi probl�m�t nem l�tunk - mondja a kritika.

A v�lem�ny haz�nkra vonatkoz�lag csak r�szben igaz! T�ny, hogy az orvosok, jog�szok, tikusok az elm�lt �vtizedekben m�g a szaksajt�ban is gyakorlatilag hallgattak, az a v�d viszont nem �ll, hogy n�pesed�spolitikai c�llal alkalmazt�k volna az abortuszt - hacsak ad abszurdum vive a magyar n�p �nmaga �ltal val� kipuszt�t�s�t nem tekintj�k c�lnak. A "v�d" indokolatlans�g�t bizony�tja, hogy amikor a n�pess�g cs�kken�se s a fiatal gener�ci�k imm�r milli�s nagys�g� hi�ny�nak t�nye m�r k�zismert volt, a Parlamentben interpell�ci� hangzott el a gyakorlat tov�bbi liberaliz�l�s�t kezdem�nyezve, s l�nyeg�ben ennek hat�s�ra megsz�letett az �j abortuszrendelet.

Egy�bk�nt sem fogadhatjuk el abortuszgyakorlatunk �sszemos�s�t sem a vil�g�val, sem a t�bbi szocialista orsz�g�val. Mert t�ny, hogy am�g p�ld�ul Lengyelorszagban vagy a Szovjetuni�ban l�nyeg�ben hozz�nk hasonl�an teljes a szabads�g, addig az el�bbiben a katolikus egyh�z eredm�nyes ellenpropagand�t fejthetett ki, az ut�bbiban nem l�tezik gy�gyszeres fogamz�sggtl�s. N�lunk viszont m�sf�l �vtizede k�nny�szerrel lehet hozz�jutni a n�i szervezetre egy�rtelm�en k�ros fogamz�sgatl�khoz, s ellenv�lem�nyek nem voltak, nem l�tezhettek. A hatvanas, nyolcvanas �vekre a vil�gban egy�rtelm�v� v�lt, hogy a sz�let�s folyamat�ba val� mesters�ges beavatkoz�s - �gy az abortusz is - korunk egyik alapk�rd�se.

Noha e k�rd�sk�r t�vol �ll a politika �s a gazdas�g k�nyes k�rd�seit�l, ez m�gsem jelenti azt, hogy ne �rtinten� alapvet�en az emberi �s allampolg�ri jogokat. Ugyanakkor korunkra az a jellemz�, hogy egyazon politikai rendszerben, annak l�nyegi valtoz�sa n�lk�l, szigor� vagy liber�lis abortuszpolitika is folyhat. A szocialista �s a nyugati orsz�gok k�z�tti l�nyegi k�l�nbs�g e t�ren abban �ll, hogy m�g ez ut�bbiakban a legsz�lesebb nyilv�noss�g mellett sz�letnek a d�nt�sek - �les sajt�vit�k, demonstr�ci�k, n�pszavaz�s stb. nyom�n -, addig n�lunk ez a k�rd�s a legut�bbi id�kig sajt�nyilvanoss�got is alig kapott.

Miel�tt a hat�lyos joganyag ellentmond�saiban elm�lyedn�nk, �rdemes v�gigtekinteni e ter�leten a magyar jog fejl�d�s�t, mivel a k�zv�lem�nyben itt is alapvet� t�j�koztatlans�g, sok f�lre�rt�s van. Az abortusztilalom l�nyeg�ben a magyar �llam kialakul�s�t�l jelen volt jogunkban, s az orvosi tev�kenys�gre vonatkoz� legels� ismert jogszab�lyunk I.(K�nyves) K�lm�n els� t�rv�nyk�nyv�nek 58. fejezet�ben a "Magzatokat veszt� asszonyokr�l" sz�lt, s kimondta, hogy �k "f�esperes el�tt vezekeljenek". A k�z�pkori egyh�z az �llammal �sszefon�dva jelent�s, alapvet� jogszolg�ltat�si feladatokat is ell�tott. �gy a "vezekl�s" korantsem jelentett erk�lcsi h�tr�nyt hiszen a katolikus egyh�z legszigor�bb b�ntet�se, a "kik�z�s�t�s", a k�z�pkorban az �llami-emberi jogi keretek k�z�l val� kirekesztetts�get jelentette, l�nyeg�ben a vil�gi jog "sz�m�zet�s�nek" felelt meg. Itt kell megjegyezni azt a laikusok el�tt kev�ss� ismert t�nyt, hogy a hat�lyos egyh�zjog szerint: "Aki sikeresen magzatelhajt�st v�gez, �nmag�t�l be�ll� kik�z�s�t�sbe esik."

Az �llam �s egyh�z sz�tv�laszt�s�t v�gz� polg�ri t�rsadalmak az egh�zi jogszolgaltat�st is visszaszor�tott�k. Az 1878. �vi magyar B�ntet�t�nrv�nyk�nyv, ennek ellen�re szigor� b�rt�nb�ntet�ssel fenyegeti a magzat elhajt�j�t, s az �rintett n�t is. M�s k�rd�s, hogy a t�rv�nyt a gyakorlatban csak ritk�n alkalmazt�k; m�g �vtizedekig nem l�tezett a mai �rtelemben vett �llami eg�szs�g�gy.

B�r a harmincas �vekben az orvosok kezdem�nyezt�k egy sz�l�szeti t�rv�ny kidolgoz�s�t, 1953-ban ker�lt sor el�sz�r sz�l�szeti jogszab�lyok megalkot�s�ra, melyet e korszak eg�szs�g�gyi minisztern�je, Ratk� Anna ut�n a k�zv�lem�ny "Ratk�-t�rv�nynek" nevez. Hib�san, mert az alapja az 1004/1953. Minisztertan�csi Hat�rozat az anya- �s gyermekv�delem fejleszt�s�r�l. Ennek VI. fejezete a K�zdelem a magzatelhajt�s ellen c�met viseli, s meg�llap�tja, hogy a gyakori (illeg�lis) magzatelhajt�s "s�lyosan vesz�lyezteti az eg�sz n�p eg�szs�g�t, rombol�an hat az erk�kcsi, a csal�di �letre". E jogszabaly v�grehajt�s�t alkotta egy eg�szs�g�gy-miniszteri jogszab�lycsomag. (�gy a 8100-1/1953. E�M. utas�t�s a terhess�gek k�telez� bejelent�s�r�l, a 8100-2/1953. E�M. utas�t�s a m�h�ri beavatkoz�sok s a vet�l�sek bejelent�s�r�l, nyilvantart�s�r�l. Ezt k�vette a tulajdonk�ppeni "Ratk�-t�rv�ny", a 8100-9/1953. E�M. utas�t�s a terhess�g megszak�t�sa t�rgy�ban.) Ez - b�rmilyen furcs�n is hangzik a kor�bbi �vszaz�dok elvileg teljes abortusztilalm�t l�nyeg�ben enyh�tette. (A terhess�gmegszak�t�st - csakis �llami eg�szs�g�gyi int�zm�nyben - lehet�v� tette a mell�kletben felsorolt 16 betegs�g eset�ben. Lehets�gess� v�lt tovabb� eg�szs�g�gyi indik�ci� n�lk�l is a terhess�g megszak�t�sa a n� �letkor�ra, s rendk�v�li m�lt�nyl�st ig�nyl� szem�lyi �s csal�di k�r�lm�nyekre val� tekintettel.) �gy teljesen t�ves az a sz�les k�rben elterjedt hiedelem, miszerint az abortuszt 1953-ban "tiltott�k meg".

Ezt k�vette az 1953. �vi szab�lyokkal t�k�letesen ellent�tes, de szint�n a "R�kosi-rendszer" alkotta 1956-os szab�lyozas [1047/1956. MT. hatarozat, majd a 2/1956. (VI.24.) E�M. rend.]. E jogaszab�lyok tov�bbra is fenntartj�k a terhess�gmegszak�t�s enged�lyeztet�s�t �s k�telez� gy�gyint�zeti v�grehajt�s�t. Az alapvet� k�l�nbs�g abban �ll, hogy ha a n� felvil�gos�t�s ellen�re is k�ri terhess�ge megszak�t�sat a k�relem elb�r�l�s�ra jogosult bizotts�gt�l, akkor az enged�lyt meg kell adni.

Ez az alacsony szint�, minden el�zm�ny, �s indokl�s n�lk�li jogszab�ly avatta az abortuszt "anyai jogg�", teh�t olyan int�zm�nny�, ahol sem az �llamnak, sem a magzatnak, sem az ap�nak semmif�le jogi lehet�s�ge, v�delme sincs a befoly�solhatatlan anyai d�nt�s ellen!

B�r nem kedvelem a tekint�ly�rvel�st, nem szabad elhallgatni, hogy p�ld�ul e jogszab�ly Lenin alapvet�nek mondhat� n�zet�vel is �tk�zik. "...A szerelem k�t ember dolga �s egy harmadik, egy �j �let fakadhat majd bel�le. Ez m�r t�rsadalmi �rdeket �rint, k�telezetts�get jelent a k�z�ss�ggel szemben". A gondolatb�l v�lem�nyem szerint egy�rtelm�en �rz�kelhet�, hogy Lenin a nemz�s, a fogamz�s, s a sz�let�s folyamat�t n�gyp�lus�nak fogta fel, amelyek a magzatb�l, a no�b�l, a f�rfib�l �s a t�rsadalomb�l �llnak. Az abortusznak a R�kosi-rendszer �ltali kiz�r�lagos anyai jogg� emel�se a vil�gon egyed�l�ll� volt. A jogszab�ly ekkor m�g p�ldamutat�an �l�nk �s �les ellenz�st v�ltott ki a katolikus egyh�z r�sz�r�l. �rdemes id�zni, mennyire vil�gosan l�tta a P�sp�ki Kar 1956-ban a 2-3 �vtized m�lva bek�sz�nt� demogr�fiai trag�di�t is: "Hi�nyozni fognak a munk�skezek is, ha nem lesz gyermek a csal�dban, kev�s lesz a fiatal �s sok lesz az �reg, �s az �regek eltart�sa s�lyosan fog nehezedni a fiatal nemzed�kre".

Az abortusz "anyai jogg�" avat�sa hamarosan t�kr�z�d�tt a statisztik�ban is. Mivel a R�kosi-korszak szabad abortusz-szab�lya "ittfelejt�d�tt", a hatvanas �vekben 200 000 k�r�l �llapodott meg az �vi leg�lis terhess�gmegszak�t�sok sz�ma, mik�zben az �lvesz�let�sek k�r�lbel�l �vi 100 000-rel cs�kkentek az �tvenes �vek�hez k�pest. Ezzel a nemzetk�zi demogr�fiai irodalomban is rendk�v�l k�tes �rt�k� vil�gh�rn�vre tett�nk szert; ugyanazon id�szakban a "szabadosnak" tekintett Sv�dorsz�gban kb. 30 000 leg�lis abortusz volt, m�g haz�nkban kb. 939 000! Ez volt n�lunk a "kicsi vagy kocsi" der�snek l�tsz� dilemm�j�nak korszaka, melyr�l ma m�r meg�llap�thatjuk, hogy mind az �llam, mind az �llampolg�r tragikus, s v�lem�nyem szerint erk�lcstelen kocsi melletti szavaz�s�val z�rult. Erk�lcstelennek az�rt �rzem a k�rd�sfeltev�st, mivel a v�laszad�s azt sugallta: anyagi gyarapod�s vagy gyerek! Fel sem mer�lt egyik r�szr�l sem, hogy a kett� nem felt�tlen�l z�rja ki egym�st! Teh�t ell�pzelhet� az enyhe n�pess�gn�veked�s �s az anyagi gyarapod�s egy�ttes lehet�s�ge is! A vit�kat Fekete Gyula foglalta �ssze nagy hat�s� szociogr�fi�jaban, s b�r a "szuver�n n�i jog" fr�zis�t �l�nken �s logikusan t�madja, az abortuszban kev�sb� l�tott jogi-orvosi problematik�t. (Ez a kor viszonyai k�z�tt - l�nyeg�ben egyed�l �llva - tal�n �rthet�.)

Val�sz�n�leg - a k�ts�gbeejt� statisztik�k mellett - e k�nyvnek is szerepe volt abban, hogy a korm�ny megalkotta az 1040/1973. MT hat�rozat�t, majd ennek nyom�n a 4/1973. (X.l.) E�M. rendeletet, melyek - elvileg - megsz�ntett�k a kiz�r�lagos anyai jogot. Az�rt csak elvileg, mert a rendeletben megjel�lt hat okot t�gan hat�rozt�k meg. A terhess�g megszak�t�sa gyakorlatilag tov�bbra is belef�rt a leg�lis felt�telek valamelyik�be. A bizotts�gok munk�ja meglehet, form�lis volt egyes esetekben, l�t�k azonban �ltal�noss�gban felt�tlen�l hasznosnak min�s�thet�. Az �ltalanos prevenci�t szolg�lt�k, mivel a statisztik�k alapj�n felt�telezhetj�k, hogy sok bizonytalan anya inkabb megsz�lte gyermek�t, mintsem a "bizott�g" el� ker�lj�n. Ezen id�szakra tehet� a hormon�lis fogamz�sg�tl�k sz�les k�r� elterjed�se. Ez a "vesz�lytelennek", "k�nnyen hozzaf�rhet�"-nek h�rsztelt �s elterjedt megold�s is hozz�j��ult az �vi k�tsz�zezres abortuszsz�m cs�kken�s�hez.

M�s, j�val nagyobb probl�m�t jelent az, hogy a hormon�lis fogamz�sg�tl�k is s�lyos vesz�lytjelentenek a n�k eg�szs�g�re. Mikb�ben a hetvenes �vekben a "korszer�nek", "�rtalmatlannak" mondott fogamz�sg�tl�t (Infecundin) k�r�lbel�l hatsz�z�tvenezer n� haszn�lta. �rtalmakra, k�rosod�sokra vonatkoz� vizsg�latokat nem v�geztek, az ilyen irany� �rdekl�d�st akad�lyozt�k. A jelenlegi legfrissebb "Utmutat� a gy�gyszerk�sz�tm�nyek rendel�s�re" is minim�lis, �ltal�ban gyorsan sz�n� mell�khat�sokr�l sz�l - mik�zben p�ld�ul a Szovjetuni�ban �pp a bel�thatatlan - esetleg s�lyos - k�vetkezm�nyek miatt mindig is tilos volt a "pirula". (Az USA-ban minden dobozra 1978-t�l r� kell �rni, hogy sz�vrohamot, agyv�rz�st okozhat, tov�bb� r�kbetegs�g fokozott vesz�ly�vel j�r.) Term�szetesen �szre kell venn�nk: a hatvanas �vek egy�ni �s orsz�gos vagyoni gyarapod�s�ban szerepe volt a meg nem sz�letettt gyerekek milli�inak is. Nem vitathat�, hogy a kevesebb gyerek orsz�gos szinten a szoci�lis k�lts�gek cs�kken�s�t eredm�nyezi r�vid t�von, csal�di szinten viszont a gyerekek sz�m�val ford�tott ar�nyban alakul az egy f�re jut� j�vedelem. �gy - l�tsz�lag - mindenki j�l (?!) j�rt.

A nyolcvanas �vekre ugyanakkor egy�rtelm�v� v�lt haz�nk n�pesed�si katasztr�f�ja: megindult a n�pess�g abszol�t sz�m� cs�kken�se, s egy�rtelm� el�reged�se.

A k�vetkez�kben megpr�b�lom �ttekinteni a sz�let�s folyam�n �rintett n�gy "f�l", a magzat, az anya, az apa, a t�rsadalom elt�r� jogi helyzet�t. Kiemeln�m, hogy egyik "szem�ly" helyzet�t sem k�v�nom abszolutiz�lni; elismerem, hogy �rdekeik sokszor �lesen �tk�zhetnek. A jognak azonban az a feladata, hogy ezen �rdek�tk�z�seket tomp�tsa, s biztos�tsa a lehet�s�g szerinti �rdek�sszehangol�st. A n�gy szem�ly jogi helyzete a sz�let�s folyamat�ban a k�vetkez�:

A magzat. A magzat jogi sorsa szempontjab�l l�tk�rd�s, hogy "jogai" a fogamz�st�l sz�m�t�dnak-e vagy egy k�s�bbi id�pontt�l, net�n csak a sz�let�st�l. Ha a magzatnak nincsen "joga", akkor az anya szabadon rendelkezhet vele, s �gy abort�ltathatja is. 1956-t�l jogszab�lyaink ezt a szellemet t�r�zt�k, s�t napjainkban is p�ld�ul Bodn�r Zolt�n "biol�giai organiz�ci�nak"(?) tekinti a magzatot, s kategorikusan tagadja a k�s�bbi "emberi szem�lyis�ggel val� azonoss�got". Az emberi sz�let�s, fogamz�s folyamata hossz� ideig misztikus t�ny volt a t�nyleges megismer�s, az orvostudom�ny sz�m�ra. �vezredeken �t nem tudt�k pontosan meghat�rozni a fogamz�s idej�t, m�dj�t. Ebb�l ad�dhatott n�h�ny k�z�pkori moralist�nak az a k�vetkeztet�se, hogy a fogamz�s ut�n l�tezhet egy k�ztes id�, amikor a megterm�keny�t�s m�r megt�rt�nt, de a magzatnak m�g nincs emberi min�s�ge, "lelke". Ebb�l az �ll�spontb�l azonban senki nem k�vetkeztetett az abortusz megengedetts�g�re, azt szigor�an tilosnak mondta minden kereszt�ny szerz�.

A bizonytalans�got napjaink orvostudom�nya oszlatta el. A leg�jabb genetikai vizsg�latok szerint a magzat a fogamz�s pillanat�t�l teljesen azonos a k�sz emberrel. Ezt �rz�kletesen al�t�masztj�k azok a m�hen bel�li f�nyk�pfelv�telek, melyek szerint a magzat k�llem�ben is emberi l�ny, m�r fejl�d�s�nek kor�bbi szakasz�ban is. Ezt az �ll�spontot vallja k�r�lbel�l 2500 �ve a jog is: a magzat fogamz�s�t�l kezdve felt�telesen jogk�pes. Bizonyos vagyoni jogokat (pl. �r�kl�s) fogamz�s�t�l megszerez, term�szetesen csak felt�telesen, mert �lve meg kell sz�letnie. �gy jogi helyzete f�gg�, de emberi szem�lyis�g lehet�s�g�t hordozza mag�ban. Semmik�ppen nem tekinthet� jogilag a n�i test r�sz�nek, m�r csak az�rt sem, mert felt�teles szem�lyis�ge feler�szben az ap�t�l sz�rmazik. S itt k�vetkezik az abortusz "n�i jog�nak" a nagy jogi, logikai bukfence, hiszen ezt a felt�telt �pp az anya hi�s�tja meg a terhess�g megszak�t�s�val. Igy az �r�kl�si jog szempontj�b�l mag�t hozhatja kedvez� helyzetbe, hiszen ha nincs gyermek, a f�rje �r�k�se lesz. (A "n�pnyelv" szerint: a "gyilkos �r�k�l �ldozat�t�l".)

A magzatnak - v�lem�nyem szerint - szem�lyis�gi joga is a sz�let�shez val� jog. Sz�m�ra b�rmilyen kedvez�tlen jogi, szoci�lis, orvosi helyzet is kedvez�bb a l�tez�ssel, mint a nem l�tez�s - k�l�n�sen akkor, ha sorsar�l t�le teljesen f�ggetlen�l d�ntenek, holott a magyar jog szerint jogosult lenne az �rdekk�pviseletre. (E felt�teles jogi helyzete n�mik�nt anal�g az �ngyilkos �s a haldokl� beteg helyzet�vel. Nekik sem lehet jogi �rdek�k a hal�l, azon egyszeri okb�l, hogy a nem l�tez�s�kb�l fakad� el�ny�ket nem �lvezhetik.)

�gy a magzatot megilleti a sz�let�s joga, k�l�n�sen arra val� tekintettel, hogy a genetika felvetette az "eg�szs�gesen sz�let�s joga" nagyon vitathat� eszm�j�t. Ez a m�r gyakorlatban is l�tez� jog a genetikusnak �let-hal�l ura helyzetet biztos�t - l�nyeg�ben a sz�let�sig. Elvileg l�tezhetnek olyan s�lyos m�hen bel�li, genetikai k�rosodasok, ahol a sz�letend� magzat m�g veget�ci�ra sem k�pes. Ha azonban a t�rsadalom megad egy ilyen vitathat� jogot, hogyan lehet- s�ges, hogy tudom�st sem vesz a teljesen eg�szs�ges magzatok milli�inak �r- dekv�delm�r�l? Feloldhatatlan a jogi ellentmond�s, k�l�n�sen akkor, ha ezt a jogot nem a magzat �rdek�ben gyakorolj�k, hanem az anya �s a t�rsadalom szempontjai szerint!

A magzat "biol�giai organiz�ci�k�nt" kezel�se m�g egy rendk�v�li vesz�lyt hordoz. Az orvostudom�ny felfedezte az abort�lt magzatok �rt�k�t, mivel szerv- �t�ltet�sre vagy "nyersanyagk�nt" felhaszn�lhat�k. Egy ilyen ir�ny� fejl�d�snek bel�thatatlan �s embertelen k�vetkezm�nyei lehetnek; �gy m�r k�zvetlen anyagi haszon is lehet az any�ra vagy a t�rsadalomra n�zve, s a terhess�gnek, s az azt k�vet� abortusznak esetleg �pp az lehet a c�lja, hogy a holt magzatot felhasz- n�lj�k.

Tudom�sul kell venni, hogy a magzat a b�ntet�jog sz�m�ra is a fogamz�st�l l�tezik, hat�lyos t�rv�nyeink szerint a magzatelhajt�s b�ncselekm�ny�n�l a magzat �let�t is v�di a b�ntet�jog. Arra a k�rd�sre, hogy a leg�lis, �llami keretek k�z�tt v�grehajtott abortuszn�l mi�rt sz�nik meg e v�delem, b�ntet�jog�szaink - szerintem etikusan - passz�v rezisztenci�val v�laszolnak; l�nyeg�ben meg sem k�s�rlik beilleszteni a b�ntet�jog rendszer�be az abortusz-szab�lyokat.(Neh�z lenne egy laikussal is meg�rtetni, mi�rt b�ncselekm�ny egy enged�ly n�lk�li [illeg�lis], de orvosi k�vetkezm�ny n�lk�li abortusz, amikor egy leg�lis, de hal�llal v�gz�d� nem az!)

Az anya. Hat�lyos jogunk szerint az anya jogi helyzete kiemelkedik a n�gy �rintett "szem�ly" k�z�l. T�bb mint harminc �ve haz�nkban "az �n testem, azt csin�lok vele, amit akarok" elve �rv�nyes�l, a magzat l�te l�nyeg�ben kiz�r�lag az anyjat�l f�gg. Helyes-e az abortuszt speci�lis n�i jogg� avatni? Nem, ugyanis amennyiben a magzatnak, az ap�nak, a t�rsadalomnak az lenne a jogilag garan- t�lt �rdeke, hogy a magzat megsz�lessen, rendk�v�li esetek kiv�tel�vel a n� jogi k�teless�ge a sz�l�s. Term�szetesen a n� "joga" - csak�gy, mint a f�rfi� - a nemi kapcsolatt�l val� tart�zkod�s vagy a fogamz�sg�tl�s. De a l�tez� magzat eset�ben jogai �s k�telezetts�gei m�r megoszlanak a m�sik h�rom �rintettel. �rdekes m�don a "n�i jognak" a szocialista orsz�gokban elterjedt gyakorlat ellen�re sincs ideol�gi�ja. A kev�s sz�m� szerz� a mag�n�let z�rzavar�t, vagy a n�i munka hivat�sjelleg�t hozza indokul. A t�rsadalom csak "elfogadja" e ma- gyar�zatot - felt�telezhet�en az emancip�ci�s mozgalmak sor�n el�rni nem siker�lt m�s jogok�rt cser�be! A n�k - nyilv�nval�an nem saj�t hib�jukb�l, hanem felvil�gos�t�s hi�ny�ban - egyr�szt nem tudj�k, hogy t�nylegesen mi j�tsz�dik le az abortuszn�l, m�sr�szt annak sincsenek tudat�ban, hogy az abortusz - leg�lis k�r�lm�nyek k�z�tt is - vesz�lyes beavatkoz�s. Sz�vesen �s t�bbsz�r hivatkoztak arra az "anyai jog" h�vei, hogy ENSZ-"dokumentumot" nem lehetett fellelni, ami tartalmazta volna a fenti elvet, de az ellenkez�j�t - ti., hogy nemcsak a n�k joga a d�nt�s - m�r igen. �gy a gyermek jogaira vontakoz� ENSZ-nyilatkozat kimondja: "k�l�nleges gondoskod�st �s v�delmet kell biztos�tani mind a gyermek, mind az anya r�sz�re, bele�rtve a sz�let�s el�tti �s sz�let�s ut�ni megfelel� gondoskodast". (Az abortusz nem nevezhet� "gondoskod�snak!) Eml�thetj�k az Emberi Jogok 1969. �vi Amerikai Egyezm�ny�t is, amely 4. cikk�ben kimondja: "Minden szem�lynek joga van arra, hogy �let�t tiszteletben tarts�k. Ezt a jogot a t�rv�ny v�di, �ltal�ban a fogamz�s pillanat�t�l kezdve. Senkit nem lehet �let�t�l �nk�nyesen megfosztani".

Hasonl�an foglalt �llast az Eur�pa Tan�cs Emberi Jogi Bizotts�ga minden tag�llamra kiterjed� hat�llyal, amikor egy perben kijelentette: "nem az anya kiz�r�lagos joga d�nteni a terhess�gr�l, illetve annak megszak�t�s�r�l".

Az apa. Hat�lyos jogunk szerint mintha nem is l�tezne; nem tehet jognyilatkozatot az abortusz-elj�r�sban, holott egy�rtelm�: a gyermek megsz�let�se eset�n anyagi �s nevel�si k�telezetts�gei megoszlanak az any�val. Az 1988-t�l hat�lyos rendelet szerint az orvos a f�rjet is meghallgatja - ha ehhez a terhes n� hozz�j�rul. Jogi nyilatkozatanak azonban semmi s�lya nincs.

Nem sz�ks�ges kifejtenem, hogy az ap�t is �rzelmi �s vagyoni k�tel�kek kapcsolj�k magzat�hoz, j�vend� gyermek�hez. A magzat fogamz�s�t�l kezdve �ppen �gy tartozik apj�hoz, mint anyj�hoz. Vagyonilag a f�rfi �rv�nyes v�grendeletben korl�tlan m�rt�k� juttat�sban r�szes�theti magzat�t, �letbiztos�t�si szerz�d�s�vel szint�n korl�tlan �sszeg kedvezm�nyezettj�nek jel�lheti meg. Az apa a gyermeket term�szetben vagy anyagiakkal k�teles eltartani, de t�le id�s kor�ban sz�l�tart�st k�vetelhet. Mindezek a jog�gyletek meghat�rozhat�ak a f�rfi vagyoni helyzete szempontj�b�l. Ellenp�lusk�nt az anya az abortusszal �nmagat helyezheti a meg nem sz�letett gyermek hely�re - ha m�s gyermek nincs. A probl�ma nem elm�leti; a h�zass�gi bont�okok pontosan meghatarozhat�, nem elhanyagolhat� sz�zal�kaban megroml�si okk�nt szerepel az ut�dv�llal�s megtagad�sa.

A f�rfi a fogamzasg�tl�s eseteiben is kiszolg�ltatott� v�lt a n�vel szemben, m�r csak az�rt is, mert a v�dekez�si lehet�s�gek az ut�bbi m�sf�l �vtizedben a n�k v�laszt�si-d�nt�si k�r�be ker�ltek �t. Fordult az �vezredek �ta stabil kocka: leg�jabban a f�rfi f�gg a n�t�l, a gyermeknemz�s-sz�let�s k�rd�sk�r�ben.

A t�rsadalom. Egyetlen term�szetjog�sz sem �ll�totta, hogy az abortusz emberi jog lenne. �gy az int�zm�nyr�l csak mint a pozit�v jog id�leges engedm�ny�r�l lehet besz�lni, mely tetsz�s szerinti id�pontban szigorfthat�. K�l�n�sen akkor, ha az abortusz allami, gy�gy�tasra rendelt int�zm�nyek keretei k�z�tt folyik, az esetek t�lnyom� r�sz�ben semmik�ppen nem gy�gy�t� beavatkoz�sk�nt! Fontos figyeln�nk arra a jelens�gre, hogy haz�nkban Nyugat-Eur�pa s az USA abortusz-gyakorlat�t "liber�lisnak" �t�lik meg. Ezt az alapvet�en f�lrevezet� �ll�t�st maguk a statisztik�k c�folj�k: a "legszabadosabb" Sv�dorsz�gban k�r�lbel�l a hazainak a fele az ezer n�re es� terhess�gmegszak�t�s, a t�bbiben pedig l�nyegesen alacsonyabb. T�ny, hogy a legt�bb nyugati orsz�g abortuszjogszab�lyai sokkal szigor�bbak a mieinkn�l - s ez a statisztik�ban is t�kr�z�dik. �gy napjaink "�nfelfal�" abortuszpolitik�j�nak egyetlen alternat�v�ja a jogszabalyok szigor�t�sa, egyidej� sz�les k�r� abortuszellenes felvil�gos�t�ssal (els�sorban a SZEM, egyh�zak, Orvossz�vets�g).

A t�rsadalom szerep�vel kapcsolatban fontos k�rd�s, hogy beilleszthet�-e egy orsz�g jogrendszer�be a leg�lis abortusz? K�lf�ld�n sok helyen e pont k�r�l csapnak �ssze a jogvit�k, s az "ellenz�k" egyik f� �rve, hogy a leg�lis abortusz �tk�zik a jogrendszer alapint�zm�nyeivel. Vizsg�ljuk meg: milyen hat�lyos jogsza�alyokba �tk�zik haz�nkban a leg�lis abortusz int�zm�nye. A jogalkot�sr�l sz�l� 1987. �vi XI. tv. egyik f� er�nye, hogy felsorolta azokat a ter�leteket, melyeket kiz�r�lag t�rv�nyben lehet szab�lyozni. A t�mak�r t�bb szempontb�l �rintett (csal�d, �r�kl�s, eg�szs�g). �gy az abortuszt csak t�rv�nyi szinten lehetne szabalyozni - nagyobb nyilv�nossag, ellenv�lem�nyek, m�dos�t� javaslatok mellett. Amikor a Minisztertan�cs �s a SZEM kiker�li a t�rv�nyi szabalyoz�st, nyilv�n az Eg�szs�g�gyi t�rv�nyre hivatkozik, mondv�n: innen ered a felhatalmaz�s a rendeleti szab�lyoz�sra. Csakhogy a jogalkotr�sr�l sz�l� t�rv�ny t�rv�nyen k�v�liv� tette az E�. tv. hivatkozott rendelkez�s�t az �vezredes alapelv szerint ("lex posteriori derogat priori" - az ut�bbi t�rv�ny lerontja az el�z�t). Teh�t a jogalkot�sr�l sz�l� t�rv�ny ut�n csakis t�rv�nyi �ton lehetne az abortuszt szab�lyozni.

Abortusz jogszab�lyaink - a fent jelzett okokb�l - nem illeszthet�k a B�ntet�t�rv�nyk�nyv 1978. �vi IV. tv. rendszer�be sem (Btk.169. .) �llami keretek k�z�tt az eg�szs�g�gyben nem lehet megengedett ugyanaz a magatart�s - m�g jogszab�lyi felhatalmaz�ssal sem -, amely azon k�v�l tilos. Az �llam az eg�szs�g�gyben egy�bk�nt is megk�s�rli "t�rv�nyen k�v�l" helyezni mag�t. B�ntet�jogi alapelv, hogy a "t�rsadalomra vesz�lyes" cselekm�nyeket b�ntetj�k: ugyanannak a cselekm�nynek a "t�rsadalomra vesz�lyess�g�t" nem sz�nteti meg, ha �llami keretek k�zt v�gzik. �gy teh�t - elvileg - a leg�lis abortuszt is b�ncselekm�nynek tekinthetj�k.

De a terhess�g megszak�t�s�ra vonatkoz� jogszab�lyok bele�tk�znek a Polg�ri T�rv�nyk�nyvbe is, amely kimondja - az �vezredes hagyom�nyt k�vetve a fogamz�st�l sz�m�tott felt�teles jogk�pess�get, valamint azt, hogy a magzat r�sz�re m�r sz�let�se el�tt gondnokot kell kirendelni, ha t�rv�nyes k�pvisel�j�vel �rdekellent�te van. (Ptk. 9-10. .) A polg�ri jog�szok k�z�l T�r� K�roly el�t�li az anya kiz�r�lagos d�nt�si jog�t. De ha valakinek vagyoni jogai lehetnek - m�rpedig vannak a magyar jog szerint - nem lehets�ges az, hogy m�s jogokt�l elz�rjuk, mert ez a jogk�pess�g egyenl�s�g�nek a s�relm�t jelenten�. Eml�thetem Csal�djogi T�rv�ny�nket is. Az 1952. �vi IV. T�rv�ny 23. paragrafus�ban kimondja a f�rfi �s n� jogi egyenl�s�g�t. Ezt �gy eml�ti, mint a szocialista jogrendszer egyik alapv�vm�ny�t. Ebbe beletartozik az, hogy a h�zastarsak k�z�sen d�ntenek a gyermek lakhely�nek megv�laszt�s�ban, nev�ben, iskolaztat�s�ban. Csak �ppen a gyermek sz�let�s�ben nem. Hiszen itt a hat�lyos abortusz-rendeletek a f�rinek, az ap�nak semmif�le jogot nem biztos�tanak.

F�lre�rt�s ne ess�k, nem azt akarom ezzel mondani, hogy ha adott esetben egy bizotts�g, vagy egy hat�s�g el�tt a f�rj, vagy az apa megjelenne, ezzel t�rv�nyess� v�lna ez az elj�r�s. Nem. �n puszt�n csak egy �jabb jogalkalmaz�si hi�nyra akartam ezzel felh�vni a figyelmet. De mondhatom legfrissebb t�rv�ny�nket, az Alkotm�nyt is, az 1989. �vi XXXI. T�rv�nyt, amely t�bb paragrafusaban �rinti ezt a k�rd�st. A 66. paragrafus p�ld�ul kimondja, hogy az any�nak a gyermek sz�let�se el�tt �s ut�n t�mogat�st �s v�delmet kell ny�jtani. Az abortusz nem tekinthet� ennek. 70. paragrafusa kimondja, hogy a Magyar K�zt�rsas�g ter�let�n �l�knek joguk van a legmagasabb szint� testi �s lelki eg�szs�gre. Az abortusz megintcsak nem tekinthet� annak.

�rdemes �ttekinteni az abortuszellenes vil�gmozgalmak k�z�l az orvosok s az egyh�zak v�lem�ny�t.

Az orvosok hivat�suk l�nyeg�n�l fogva t�lnyom�r�szt abortuszellenesek. Erre k�telezi �ket hippokrat�szi esk�j�k. Az esk�sz�veg kimondja, hogy "nem seg�tek hozz� egyetlen asszonyt sem magzata elhajt�s�hoz", s az esk�szeg�ssel l�nyeg�ben kiz�rt�k magukat az orvosi rendb�l az abortuszt v�gz� orvosok.

A hippokrat�szi esk� ma is az orvosi hivat�srend vil�gszerte elismert etikai alapszab�lya. Itt nincs lehet�s�g�nk az orvosi etika �s az orvosi jog alapvet� k�l�nbs�g�nek kifejt�s�re: m�gis jelezn�nk kell, hogy a legs�lyosabb orvosetikai probl�mak egyik�t jelenti a leg�lis abortusz int�zm�nye. Hazai orvosaink csak sz�k k�rben juttathatt�k kifejez�sre abortuszellenes �ll�spontjukat (Cs�ffalvay Tibor: "...A kism�t�ben naponta hippokrat�szi esk�nk ellen dolgozunk... Szembenevetj�k az emberi �letet a fogamz�st�l mindenekfelett tisztel� genfi konvenci�t." Paksy M�ria: az orvos "m�gis k�nytelen egyik kez�vel �letet adni, a m�sikkal eldobni azt. Nem hallottam m�g orvost mag�nemberk�nt, sem hivatalosan a m�vi terhess�gmegszak�t�s mellett nyilatkozni.")

Szint�n orvosok pr�b�ljak egyedileg, elszigetelten felh�vni a figyelmet a leg�lis abortusz s�lyos vesz�lyeire, kock�zat�ra. K�lf�ld�n, a t�lnyom�r�szt orvosok �ltal m�velt orvosetika sz�mtalan m�don juttatja kifejez�sre tiltakoz�s�t (sztr�jk, felvil�gos�t� anyagok terjeszt�se stb.).

Csak rem�lni lehet, hogy az egyik legs�lyosabb etikai probl�ma a k�zirodalomban is kell� s�llyal jelenik meg. Meg kell jegyezni, hogy az abortuszp�rti �gynevezett "j� doktor b�csi" kiv�tel: az orvosoknak az esetek t�lnyom� r�sz�ben anyagi �rdek�k f�z�d�tt az abortuszhoz a t�rt�nelem folyam�n, s�t az USA-ban egyenesen a maffia tartja kez�ben az "abortuszipart".

N�h�nyan az orvosok k�z�l k�ts�gbeesetten mentik a menthet�t,"kompromisszumot" igyekeznek k�tni. Jogi szempontb�l is helyesen h�vja fel a figyelmet F�ld�nyi J�nos e v�lem�ny �rt�kel�s�n�l: az "�let nem olyasmi, amivel kapcsolatban komromisszum lehets�ges."

S itt t�rhet�nk �t a katolikus egyh�z �ll�spontj�ra, amely l�tez�s�t�l kezdve megengedhetetlennek tartotta az abortuszt. VI. P�l "Humnae vitae" cim� enciklik�ja �lesen �t�li el az abortuszt, amikor kimondja: "mindenk�ppen vissza kell utas�tanunk (...) a k�zvetlen abortuszt m�g akkor is, ha gy�gy�t�s c�lj�b�l t�rt�nt, mint a gyermekek sz�manak t�rv�nyes szab�lyoz�si m�dj�t."

Meg�llap�thatjuk, hogy a vil�g egyetlen egyh�za sem abortuszp�rti. �gy a katolikus �ll�spont nem egyed�l�ll� e k�rd�sben, b�r k�ts�gtelen�l a legk�vetkezetesebb. Tan�t�s�nak l�nyege, hogy semmilyen szempontb�l sem lehet k�l�nbs�get tenni az emberi �letek k�z�tt, �gy semmi sem indokolhatja egy l�tez� �let (a magzat) elpuszt�t�s�t. Ebb�I k�vetkezik, hogy az abortuszt gyilkoss�gnak (sz�nd�kos ember�l�snek) tekinti az egyh�z. A k�vetkezetes �s erk�lcsi szempontb�l rendk�v�l tiszteletrem�lt� n�zetet a vil�gi jog teljes m�rt�kben soha sem fogadta el. Mint K�lm�n t�rv�ny�b�l is l�ttuk, a magzat�t elhajt� n� megb�ntet�s�t a r�gi jog is �tengedte az egyh�znak, s ezzel azt is kifejez�sre juttatta, hogy a b�ncselekm�ny nem annyira s�lyos, mint a szand�kos ember�l�s, melyet a vil�gi t�rv�nyhoz�s b�ntetett. A modern b�ntet�jogok is el�g egys�gesek a tekintetben, hogy az anya nem k�telezhet� az �let�t vesz�lyeztet� sz�l�sre - �gy �tt�rik az �letek egyen�rt�k�s�g�nek elv�t.

L�tnunk kell, hogy a mai fejlett jogrendszerek sem tudj�k elm�letileg feldolgozni az abortusz sz�les k�r� megengedetts�g�t - b�r a t�rv�nyhoz�s t�bb helyen laz�totta az abszol�t tilalmat. �gy a jogelm�let az orvostudom�nnyal egy�tt elm�letileg l�nyeg�ben k�zelebb �ll a katolikus �ll�sponthoz, mint a teljesen szabad, anyai elhataroz�st�l f�gg� abortuszhoz.

Hat�lyos abortusz jogszab�lyainkkal kapcsolatban a legfontosabb a t�rv�nyi szint� szab�lyoz�s lenne (p�ld�ul be�p�tve a csal�djogi t�rv�nybe!). Ennek keret�ben csak a jelenlegi szab�lyok �sszer�, jelent�s szigor�t�s�nak lehet orvosi, jogi, demogr�fiai, erk�lcsi alapja.

Ejts�nk k�nnyet a n�gymilli��rt, s igyekezz�nk jogszab�lyainkat �gy alak�tani, hogy a k�vetkez� harminc �vben kiker�lj�k a "kiv�vott" negat�v vil�gh�rt!

Megjelent: "Egy�tt az �let�rt fenntart�sok n�lk�l" c�m� kiadv�nyban (Magzatv�d� T�rsas�g, 1990, szerk. Gresz