Nemzeti Civil Alapprogram Civil Egy�ttm�k�d�s honlap,

"...Az Orsz�ggy�l�s elismeri a t�rsadalmi szervezetek �s alap�tv�nyok m�k�d�si felt�telei �llami garanci�kkal val� biztos�t�s�nak sz�ks�gess�g�t, ez�rt a civil szervezetek �tl�that�, k�lts�gvet�si forr�sautomatizmusra �p�l�, p�rtpolitik�t�l mentes forr�sainak biztos�t�sa �rdek�ben Nemzeti Civil Alapprogramot hoz l�tre. A Nemzeti Civil Alapprogram c�lja a civil t�rsadalom er�s�t�se, a civil szervezetek t�rsadalmi szerepv�llal�s�nak seg�t�se, a korm�nyzat �s a civil t�rsadalom k�z�tti partneri viszony �s munkamegoszt�s el�mozd�t�sa az �llami, �nkorm�nyzati k�zfeladatok hat�konyabb ell�t�sa �rdek�ben. A kit�z�tt c�lok el�r�se �s a civil t�rsadalmi �nszervez�d�s el�seg�t�se �rdek�ben az Orsz�ggy�l�s a k�vetkez� t�rv�nyt alkotja..."

A. GERGELY Andr�s: T�r, id�, hat�r �s �tmenet - Politikai antropol�giai esettanulm�nyok Magyar Elektronikus K�nyvt�r, MTA PTI Etnoregion�lis Kutat�k�zpont 86, 2001 | 2003-08-09 13:11:46

"A politika a t�rsadalmi k�zviselked�s jeleinek, szimb�lumainak tudom�nya, az antropol�gia pedig ezek egym�sba ny�l� rendszereinek �sszess�g�b�l v�lasztott t�mak�r�k, t�rsadalmi esem�nyek, viselked�sek, int�zm�nyek, folyamatok ok�t �s kultur�lis kontextusait �rja le s�r� “besz�desem�nyk�nt”. R�viden �s t�legyszer�s�tve e kett�b�l “�sszegy�rt” lenne tal�n a politikai antropol�gia diszciplin�ris tartom�nya. Igaz ugyan, hogy mindezt Clifford Geertz a kult�ra �s az antropol�gia viszony�r�l fogalmazta meg, de a defin�ci�k�s�rlet a politikai antropol�gia eset�re sem haszn�lhatatlan. Illetve, a megk�zel�t�s hipot�zisek�nt tegy�k most fel, hogy nem lehet kiz�rni ilyet�n alkalmaz�s�t. Mik�nt lehet ily m�don t�kr�zni a kult�ra �s a politika �tikus megk�zel�t�s�nek geertzi teor�m�j�t? Szabad-e a t�rsadalmi egyedek elbesz�lt �s t�rt�n�sk�nt �rtelmezett folyamat�t ekk�nt olvasni? Lehet-e egy�ltal�n a politikai antropol�gia szempontjait alkalmazni olyan esetekre, amelyekben - ahogyan Geertz-n�l a kult�ra mint “sz�veg” �rtelmez�dik - e tudom�ny�g mint “sz�vegolvas�s” fogalmaz�dik meg? Kik �s milyen sz�vegeket olvastak-�rtelmeztek n�lunk az elm�lt �vtizedben? Ilyesfajta k�rd�sek r�vid szeml�z�s�vel eg�szen nyilv�nval�an csak elnagyolt v�zlatot lehet adni. De a k�s�bbi, ma m�g tal�n korainak t�n� tudom�ny�g-t�rt�net els� fejezet�hez tal�n m�r ennyivel is hozz�j�rulhatok..."

B�NDI Gyula-PERECZ L�szl�: K�rnyezetjog K�rnyezet�nk.hu | 2003-07-23 14:16:43

"A k�rnyezetv�delem gondolata az ut�bbi id�ben egyre ink�bb r�sz�v� v�lt az �ltal�nos alapismereteknek, azz�l p�rhuzamosan, ahogy a k�rnyezeti probl�m�k r�sz�v� v�ltak a t�rsadalmi-gazdas�gi �let mindennapjainak. Egyre kev�sb� el�gs�ges, ha a k�rnyezet v�delm�vel csak az erre szakosodottak foglalkoznak, hanem a d�nt�shozatal, a gazdas�g, az oktat�s minden ter�n meger�s�dik a proakt�v alapon �ll� v�delmi szempontok integr�l�s�nak sz�ks�gess�ge, a fejl�d�s ‘fenntarthat�s�ga’ jegy�ben. Az oktat�sra e folyamatban fokozott szerep h�rul, hiszen felel�ss�ge j�v�be mutat�..."

BRAD�CS Andr�s: D�nteni m�rpedig kell www.pszichologia.hu | 2003-03-01 17:59:40

Sajnos vagy szerencs�re a politikusok is emberek, akiknek szem�lyis�ge, �lettapasztalatai jelent�sen befoly�solj�k, hogy egy sz�ls�s�ges helyzetre hogyan reag�lnak.

BUSK� Tibor L�szl�: Demokratikus-e az inform�ci�s t�rsadalom? Mat�v, Pusk�s H�rmond� | 2003-03-04 19:58:24

Vannak k�rd�sek, amelyeknek sikeress�g�t f�leg az magyar�zza, hogy rosszul teszik fel �ket. A rosszul feltett k�rd�sekre ugyanis lehetetlen egyszer�en �s v�g�rv�nyesen v�laszolni. Megold�si javaslatokat, hipot�ziseket ugyan adhatunk r�juk, de hamar kider�lhet, hogy ezek a pr�b�lkoz�sok legfeljebb r�szlegesen ragadhatj�k meg a probl�ma l�nyeg�t: a v�laszok hi�nyoss�gai t�rv�nyszer�en k�vetkeznek a k�rd�sek hi�nyoss�gaib�l.

CHIK�N Csaba: Es�lyegyenl�s�g, fogyat�koss�g Mozg�skorl�tozottak Egyes�leteinek Orsz�gos Sz�vets�ge | 2003-08-02 19:01:34

R�szlet a k�nyvismertet�b�l: "Nem szeretj�k a sz�t: "fogyat�koss�g". Kellemetlen eml�keket, �rzelmeket kelt benn�nk, �s m�g ma is sokszor azokra az embert�rsainkra gondolunk, akik �rtelmi, szellemi k�pess�geikben v�ltak korl�tozott�. M�gis egyre ink�bb haszn�ljuk a "fogyat�koss�g" kifejez�st, mert l�nyeg�t illet�en hi�nyt jelent, m�rpedig a vak, a siket, a kerekessz�kben �l� ember test�ben, mindennapi �let�ben, lehet�s�geiben �ppen ez a hi�ny a meghat�roz�. Ne f�lj�nk teh�t e sz� haszn�lat�t�l, hanem h�ntsuk le r�la a kellemetlen, f�lelmet kelt� gondolatt�rs�t�sokat �s haszn�ljuk b�tran, mint a l�nyeget t�kr�z� kifejez�st. Ann�l is ink�bb, mert amir�l itt sz� van, az m�s magyar kifejez�ssel csak pontatlanul �rhat� le. Az al�bbi fogalmak �s �sszef�gg�sek az ENSZ Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezete (WHO) �ltal kidolgozott meghat�roz�sok, amelyek id�r�l id�re v�ltoznak, pontosabb� v�lnak. Az 1980-ban elfogadott meghat�roz�sok 1997-ben v�ltoztak �s a k�zeli j�v�ben ism�t v�ltoznak..."

CS�KAY �kos: Antall J�zsef ELTE Szociol�giai Int�zet, Szoci�lpszichol�giai Tansz�k | 2003-03-04 20:06:10

Dolgozatom c�lja Antall J�zsef – mint politikus, �s mint ember – szem�lyis�g�nek, illetve annak bizonyos �sszetev�inek a mind pontosabb elt�rk�pez�se, megismer�se. Az eddig elk�sz�lt Antall-monogr�fi�k illetve bibliogr�fi�k c�lja az ember �s a politikus (politikai) m�k�d�s�nek, �s �let�nek – hol objekt�vebb, hol ink�bb szubjekt�v megk�zel�t�sben – deskript�v ismertet�se volt, amely Boross P�ter szerint m�r csak az�rt is lehetetlen, mert az ilyen munk�k "mindig a szerz�r�l sz�lnak". Az �letrajzokkal szembeni borossi szkepszist �n is osztom, ez�rt a forr�sokat megfelel� kritik�val kezelem.

DOMBOS Tam�s: N�gy fal k�z�tt FORDULAT 2000 Tavasz – Ny�r, a BK�E T�rsadalomelm�leti Koll�gium�nak szakmai foly�irata, 28.-43. old. | 2002-12-09 00:18:53

Az elm�lt n�h�ny �vtizedben, nem utols�sorban Michel Foucault munk�inak k�sz�nhet�en, a t�r a t�rsadalomtudom�nyi vizsg�latok k�z�ppontj�ba ker�lt. J� p�lda erre a f�ldrajzi megk�zel�t�s megjelen�se a szigor�an vett f�ldrajztudom�ny hat�rain k�v�l, a t�r k�rd�s�nek �jb�li el�ker�l�se a filoz�fi�ban, vagy a region�lis k�l�nbs�gek fontoss�g�nak hangs�lyoz�sa a k�zgazdas�gtanban �s m�s t�rsadalomtudom�nyokban. Dolgozatomban arra teszek k�s�rletet, hogy a foucault-i elm�let tov�bbgondol�s�val, kiterjesszem azt egy Foucault �ltal nem vizsg�lt ter�letre, az irod�ra.

Hardi J�nos: Nyelvi terror SzocH�l� | 2004-09-27 16:49:12

Al�bbi �r�somban azt igyekszem megvil�g�tani, hogy a k�zbesz�dben elterjedt sz�-, fogalom- �s gondolatt�rs�t�sok mik�pp alakulnak a manaps�g mindenkit foglalkoztat�, �s megsz�lal�sra k�nyszer�t� terrorizmus jelens�ge nyom�n.

ILONSZKI Gabriella: Az angolsz�sz orsz�gok politikai rendszereinek �sszehasonl�t� elemz�se Magyar Elektronikus K�nyvt�r, BK�E Politikatudom�nyi Tansz�k, 1993 | 2003-08-09 13:37:49

"A politikai komparatisztik�n bel�l mindig kit�ntetett szerep jut azoknak az elemz�seknek, amelyek valamely orsz�gcsoport vizsg�lat�t t�zik ki c�lul. Az angolsz�sz orsz�gok ebb�l a szempontb�l k�l�n�sen fontosak, mert egy hagyom�nyosan ide�ltipikusnak tekintett modellt fednek le, �gy m�d k�n�lkozik mind a 'k�ls�' (�rtsd nem angolsz�sz rendszerekkel t�rt�n�), mind a 'bels�' (vagyis az adott orsz�gcsoporton bel�li) �sszehasonl�t�sra. Tov�bbi �rdekess�g, hogy az amerikai rendszer �rint�s�vel �jabb dimenzi�t kap az �sszehasonl�t� elemz�s. Az amerikai modell beemel�s�t az angolsz�sz orsz�gok sor�ba az indokolja, hogy az int�zm�nyi elt�r�sek ellen�re (vagyis alapvet�en a westminsteri t�pus� parlamentarizmus �s az amerikai eln�ki rendszer elt�r�sei ellen�re) a trad�ci�k, kultur�lis �s szeml�letbeli azonoss�gok, �s term�szetesen a k�z�s atlanti �rdekek m�gis az 'angolsz�sz' vil�g r�sz�v� teszik a f�l kontinensnyi orsz�got..."

JAKAB Andr�s: Normat�v aktusok �rv�nyess�ge, hat�lya �s alkalmazhat�s�ga JogiF�rum.hu | 2003-07-01 17:53:20

"Ez a dolgozat arra v�llalkozik, hogy elemezze az �rv�nyess�g, a hat�ly �s az alkalmazhat�s�g fogalmait, els�sorban azzal a c�llal, hogy bemutassa: az a hagyom�nyos t�tel, miszerint a hat�ly azonos az alkalmazhat�s�ggal, elvetend�. A dolgozatokat azt a t�rgyal�si m�dszert k�vetem, hogy el�sz�r mindig a jogszab�lyokat (t�rv�nyeket, rendeleteket) vizsg�lom, majd pedig a jogszab�lynak nem min�s�l� normat�v aktusokat (pl. normat�v utas�t�s, AB hat�rozat, LB JEH, jegybanki rendelkez�s). Ennek oka, hogy a jogszab�lyokra n�zve sokkal r�szletesebb a szab�lyoz�s �s az AB gyakorlat is, ennek folyt�n a dogmatikai probl�m�k k�nnyebben megoldhat�k. Ezen megold�sokat pr�b�lom meg azt�n – amennyiben lehets�ges – a jogszab�lynak nem min�s�l� normat�v aktusokra alkalmazni."

KRISZTY�: Narancs, ami nincs... SzocHalo Arch�v | 2003-03-04 20:17:03

Magyar narancs pedig volt. No nem is arra a p�r darab nyeszlett, �zetlen iz�re gondolok, melyek vil�gra j�tt�n j� p�r feh�rk�penyes p�tanya �jt nappall� t�ve szakadatlan dolgozott az 50–es �vekben. (Nan�, hiszen �let�k–hal�luk e k�nyes sz�l�sen m�lott!)

K�NCZEI Gy�rgy: Eur�pa, emberi jogok, h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s, akad�lymentess�g De juRe Alap�tv�ny honlapja | 2003-08-02 18:41:38

"1997-ben az Eur�pa Tan�cs �gy d�nt�tt, hogy megvizsg�lja: sz�ks�g van-e Eur�p�ban a fogyat�kos szem�lyek h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s�t tilt�, azaz nondiszkriminat�v, vagy m�s sz�val antidiszkriminat�v jogalkot�sra. �gy a probl�ma tanulm�nyoz�s�ra l�trehoztak egy munkacsoportot (r�vid�tett neve P-RR-LADI volt), 1997 tavasz�t�l 1999 tavasz�ig tart� mand�tummal. E munkacsoportban t�m�nk szempontj�b�l figyelemrem�lt� folyamatok zajlottak. Vil�gosan megmutatkozott, hogy a munkacsoportban r�sztvev�, eur�pai orsz�gokat k�pvisel�, korm�nyzati tisztvisel�k kifejezetten ellen�rdekeltek egy ilyen t�pus�, orsz�gukra vonatkoz� jogszab�ly megalkot�s�val szemben. T�bb okb�l is..."

LEHMANN Hedvig-POLONYI G�bor: N�k a helyi k�z�letben - Empirikus kutat�s a helyi politikus n�k k�r�ben Magyarorsz�gi N�i Alap�tv�ny, 2002 | 2003-08-05 10:54:12

"A kutat�si project empirikus b�zis�t egy k�rd��ves vizsg�lat jelenti, amelyet a psyma Hungary K�zv�lem�nykutat� Int�zet az �nkorm�nyzati, helyi szinten megjelen� k�z�leti, politiz�l� n�k - polg�rmesterek, jegyz�k, k�pvisel�k, bizotts�gi tagok, stb. – k�r�ben 2001 �sz�n k�sz�tett el. A felm�r�s c�lja az volt, hogy egy �tfog�, szociol�giailag relev�ns k�pet kapjunk a helyi n�i politikus t�rsadalomr�l: mi motiv�lja �ket abban, hogy k�z�leti munk�t v�llaljanak, mik a c�ljaik, hogyan �lnek, kik is �k val�j�ban, stb. A k�rd��vben szerepl� k�rd�sek – t�bbek k�z�tt – az �let�t f�bb �llom�sait, a k�pvisel�k k�z�leti �s „civil” munk�j�t, csal�di k�r�lm�nyeit, stb. �rinti. Jelen tanulm�nyban els�sorban arra koncentr�lunk, hogy a rendelkez�sre �ll� adatok alapj�n a k�z�leti szerepv�llal�st, s a k�z�leti munkav�gz�st befoly�sol� legfontosabb t�nyez�ket megpr�b�ljuk meghat�rozni �s kvantifik�lni. Vajon ezek a t�nyez�k - p�ld�ul a csal�di h�tt�r, a politikai szf�ra nyitotts�ga, az �nkorm�nyzatok bels� m�k�d�si rendje, a n�i politikusok k�szs�gei �s k�pess�gei, stb. - mennyire vannak �szt�nz� vagy korl�toz� hat�ssal a n�k k�z�leti, politikai-k�z�leti aktiviz�l�d�s�ra?"

LENKOVICS Barnab�s: T�j�koztat� a k�p- �s hangfelv�telt r�gz�t� berendez�sek m�k�dtet�s�vel �sszef�gg� eddigi adatv�delmi gyakorlatr�l Adatv�delmi Biztos Hivatala | 2003-07-01 17:58:52

"Az Igazs�g�gyi Miniszt�rium adatv�delmi t�rv�ny-tervezet�ben szerepel az az elk�pzel�s, miszerint a nyilv�nos helyen, az oktat�si int�zm�nyben �s a munkahelyen “az ott jelen l�v� szem�lyek megfigyel�se c�lj�b�l k�p- �s hangfelv�telt r�gz�t� berendez�s csak a nyilv�noss�gnak a megfigyel�s t�ny�r�l �s a megfigyel� eszk�z elhelyez�s�nek hely�r�l t�rt�n� egy�rtelm� t�j�koztat�sa mellett helyezhet� el.” A felv�teleket 48 �r�n bel�l meg kell semmis�teni, kiv�ve, ha a felv�telen b�ncselekm�ny, szab�lys�rt�s vagy fegyelmi v�ts�g gyan�ja �szlelhet�..."

LIGETI Gy�rgy – NOV�K Tam�s: Ismeretek �s attit�d�k a Visegr�di N�gyekr�l Magyarorsz�gon SzocHalo Arch�v | 2002-12-07 23:09:51

Milyen �ll�spontot k�pviselnek a mint�ba ker�lt emberek az eur�pai csatlakoz�ssal kapcsolatban? Az egyik k�rd�s arra keresi a v�laszt, hogy a megk�rdezettek szerint Csehorsz�gnak, Magyarorsz�gnak, Lengyelorsz�gnak �s Szlov�ki�nak egyszerre, egy id�ben kellene az Eur�pai Uni�ba bel�pnie, avagy egyenk�nt kell az orsz�gokat a felk�sz�lts�g�k alapj�n �rt�kelnie az Eur�pai Uni�nak. A minta 21,75%-a szerint neh�z erre a k�rd�sre v�laszt adni, 60,4%-a szerint k�l�n-k�l�n (fejletts�gi �llapotuk szerint) kell felvenni a v�rakoz�kat, 16,27% gondolja azt, hogy az eml�tett orsz�goknak egyszerre kell uni�s tagokk� v�lniuk – m�g akkor is, ha a felk�sz�ltebbeknek ak�r �veket is v�rni kell a kev�sb� felk�sz�ltekre.

Magyar Orsz�ggy�l�s: 1995. �vi LIII. T�rv�ny a k�rnyezet v�delm�nek �ltal�nos szab�lyair�l Kis Magyar T�rv�nyt�r, Sztaki.hu | 2003-07-04 23:04:04

"Az Orsz�ggy�l�s tekintettel arra, hogy a term�szeti �r�ks�g �s a k�rnyezeti �rt�kek a nemzeti vagyon r�szei, amelyeknek megõrz�se �s v�delme, minõs�g�nek jav�t�sa alapfelt�tel az �lõvil�g, az ember eg�szs�ge, �letminõs�ge szempontj�b�l; e n�lk�l nem tarthat� fenn az emberi tev�kenys�g �s a term�szet k�z�tti harm�nia, elmulaszt�sa vesz�lyezteti a jelen gener�ci�k eg�szs�g�t, a j�võ gener�ci�k l�t�t �s sz�mos faj fennmarad�s�t, ez�rt az Alkotm�nyban foglaltakkal �sszhangban a k�vetkezõ t�rv�nyt alkotja..."

Magyar Orsz�ggy�l�s: 1995. �vi CXXV. T�rv�ny a nemzetbiztons�gi szolg�latokr�l Kis Magyar T�rv�nyt�r, Sztaki.hu | 2003-07-04 23:12:14

"Az Orsz�ggy�l�s a Magyar K�zt�rsas�g szuverenit�s�nak biztos�t�sa �s alkotm�nyos rendj�nek v�delme �rdek�ben a nemzetbiztons�gi szolg�latok alkotm�nyos m�k�d�s�rõl a k�vetkezõ t�rv�nyt alkotja..." Az anyag tartalmazza a t�rv�nyi szab�lyoz�sokon t�l az �gynevezett "A", "B" �s "C" t�pus� nemzetbiztons�gi ellen�rz�s k�rd��veit is.

Magyar Orsz�ggy�l�s: 1949. �vi XX. T�rv�ny, A Magyar K�zt�rsas�g Alkotm�nya Kis Magyar T�rv�nyt�r, Sztaki.hu | 2003-07-04 23:23:59

"A t�bbp�rtrendszert, a parlamenti demokr�ci�t �s a szoci�lis piacgazdas�got megval�s�t� jog�llamba val� b�k�s politikai �tmenet elõseg�t�se �rdek�ben az Orsz�ggy�l�s – haz�nk �j Alkotm�ny�nak elfogad�s�ig – Magyarorsz�g Alkotm�ny�nak sz�veg�t a k�vetkezõk szerint �llap�tja meg..."

ManCs vez�rcikk: A kett�f�r�szelt orsz�g (V�laszt�s ut�n) Magyar Narancs Online | 2003-03-04 20:24:49

Sz�gezz�k le teh�t igen hat�rozottan, f�l�lemelkedve minden, m�goly indokolt aggodalmon a sz�k t�bbs�g �s a k�t fordul� k�z�tti g�ttalan ocsm�nykod�s sikere f�l�tt (amely a Fidesznek az els�h�z k�pest m�giscsak f�lmilli�val t�bb szavaz�t hozott a m�sodik fordul�ban): �ri�si dolog t�rt�nt 2002. �prilis 7–�n �s �prilis 21–�n. "ri�si tett volt, hogy ezt a korm�nyt el tudtuk k�ldeni.

MIDGLEY, James (ford.: Tausz Katalin): A radik�lis jobboldal, a politika �s t�rsadalom James Midgley: The Radical Right, Politics and Society | 2002-12-07 22:48:52

Az ideol�gi�nak nevezett eszm�k, hitek �s politikai cselekv�si el��r�sok rendszer�nek pontos meghat�roz�sa nagyon neh�z. Ha a “szocializmus" , a “liberalizmus" �s a “konzervativiznus" k�zhelyszer� fogalm�t is k�l�nf�lek�ppen is �rtelmezik, akkor val�sz�n�leg a radik�lis le�r�sra sz�letett �j jobboldal vagy neokonzervat�v kifejez�sek sem hat�rozhat�k meg egy�rtelm�en.

MINK Andr�s: A t�rt�nelmi K�d�r BUKSZ, 2002. janu�r | 2003-03-12 16:42:09

Visszatekint�s K�d�r J�nos, az "�reg" politikai tev�kenys�g�re, k�zdelmeire �s kudarcaira, viselt dolgaira �s term�szetesen arra a k�pre, amelyet t�rt�n�szek, politol�gusok, politikusok �s az utca embere alak�tott ki mag�nak �s m�soknak e t�rt�nelmi szem�lyis�gr�l.

PERECZ Tam�s: A Holocaust tagad�s szab�lyoz�sa az izraeli jogban SzocHalo Arch�v | 2003-03-04 20:43:20

Egyre er�teljesebben fogalmaz�dnak meg azok a v�lem�nyek, amelyek vitatj�k a Holocaustra mint t�rt�nelmi esem�nyre vonatkoz�, a demokratikus politikai kult�ra r�sz�t k�pez� meg�llap�t�sok egyik�t–m�sik�t, vagy ak�r egyenesen megk�rd�jelezik a Holocaust megt�rt�nt�t. Ez a revizionista mozgalom sz�mtalan ir�nyzatot �s karizmatikus szem�lyis�get involv�l, k�z�s nevez�t k�n�lva olyan elt�r� politikai er�k sz�m�ra, mint a fekete–muszlim Nation of Islam, az arab vil�g sz�mos orsz�ga �s a legsz�ls�s�gesebb - magukat elnevez�s�kben is ny�ltan n�cinak vall� - szervezetek.

PERECZ Tam�s: A jog mint a kirekeszt�s pszichol�giai folyamat�nak eszk�ze SzocHalo Arch�v, 2001 | 2003-03-04 20:50:54

Tanulm�nyom c�lja bemutatni a v�szkorszak, azaz az 1938–45 k�z�tti id�szak Magyarorsz�g�nak zsid�ellenes jogalkot�s�b�l azokat a jogszab�lyokat, amelyek elemz�s�re - els� pillant�sra kisebb jelent�s�g�k miatt - m�g nem ker�lt sor. A t�ma azonban mindenk�ppen meg�r egy m�sodik pillant�st is. Kiindul�pontnak teh�t az 1938–45 k�z�tti zsid�ellenes jogszab�lyokat tekintettem. Hamar be kellett l�tnom azonban, hogy ez �nmag�ban kev�s; csup�n v�z lehet, mely �nmag�ban nem adhatja vissza a val�s�got, vagyis azt, hogy hogyan lehetett a jog instrumentumk�nt val� kezel�se r�sze egy nagyobb pszichol�giai–politikai dimenzi�nak.

PL�H Csaba: A demokr�cia, szabads�g �s a pszichol�gusok Pl�h Csaba honlapja | 2004-02-29 20:17:59

A modern pszichol�gia sokszor pr�b�lta elhitetni, �ppen a tudom�nyoss�g�rt folytatott emancip�ci�s k�zdelm�ben, hogy �rt�kmentes tudom�ny. Egyik elj�r�sa a tudom�nyoss�g bizony�t�s�ra az �rt�kmentess�g hangs�lyoz�sa volt. Sz�zadunkban azonban t�bbsz�r is k�nytelen volt bevallani affinit�sait, s kider�lt, hogy ny�lt �s rejtett m�don egyar�nt bens�s�ges kapcsolat �ll fenn meghat�rozott t�rsadalom-felfog�sok �s bizonyos pszichol�giai n�zetek vagy ak�r ir�nyzatok k�z�tt.

P�CZIK Szilveszter: Roma b�nelk�vet�k kriminol�giai vizsg�lata - 2002 Orsz�gos Kriminol�giai Int�zet | 2003-07-25 11:17:37

"A roma sz�rmaz�s�ak a magyarokn�l kor�bban kezdik b�n�z�i karrierj�ket, az els� cselekm�ny elk�vet�s�t rendszerint a bar�ti k�r t�mogatja �s seg�ti akt�van. Mindh�rom csoport - legf�k�ppen a cig�ny sz�rmaz�s�ak - legink�bb a haszonszerz�st jel�li meg a b�nelk�vet�s c�ljak�nt, de a magyar csoportban nagyobb szerepet j�tszik a hirtelen felindul�s. Az elk�vet�k �ltal megval�s�tott, rendszerint k�z�ns�ges cselekm�nyek �sszet�tele is ennek megfelel�. Domin�lnak a primit�v �s er�szakos vagyon elleni cselekm�nyek, a kifinomultabb cselekm�nyek ar�nya a cig�nyok fel� haladva er�sen cs�kken..."

SAJ� Andr�s: A hal�lb�ntet�s alkotm�nyoss�ga in. A hal�lb�ntet�s megsz�ntet�se Magyarorsz�gon. Dokumentumgy�jtem�ny. Hal�lb�ntet�st Ellenz�k lig�ja. Miskolc, 1991. 90 – 101. old. | 2003-03-04 20:31:45

A magyar b�ntet�jog kiv�teles b�ntet�si nemk�nt ismeri a hal�lb�ntet�st, melyet a b�ntet�s– v�grehajt�sra vonatkoz� t�rv�nyerej� rendelet akaszt�ssal rendel v�grehajtani. A Magyar N�pk�zt�rsas�g hat�lyos Alkotm�nya 54 � (1) bekezd�se szerint a Magyar N�pk�zt�rsas�gban minden embernek velesz�letett joga van az �lethez �s az emberi m�lt�s�ghoz, amelyekt�l senkit sem lehet �nk�nyesen megfosztani.

SZAB� Patr�cia: Gy�zt�nk?! N�i jogok a huszonegyedik sz�zadban N�k Lapja | 2003-03-03 21:00:41

A t�rsadalom sok�ig a f�rjhezmenetelt v�rta el k�telez� magatart�sk�nt, ha pedig ez nem siker�lt, j�tt a megal�z� b�rmunka vagy a prostit�ci�. 1840–ben t�rt�nt, hogy Amerik�b�l k�t h�lgy �rkezett Angli�ba, hogy r�szt vegyen a Nemzetk�zi Rabszolgaellenes Kongresszus �l�s�n. A terembe be sem engedt�k �ket, mivel n�k. Persze, a k�t h�lgy nemcsak igen m�rges, de gyorsan fel is ismerte azt is, hogy a kongresszus �gye �s az � meghi�sult felsz�lal�suk k�z�s alapokon nyugszik. �s megszervezik a feminista mozgalmat. A n�mozgalom sz�tsz�rt, ezerarc� �s folyton v�ltoz� volt, mint maga a t�rsadalom. Az egyik ir�nyzat a n�k gazdas�gi helyzet�nek v�ltoz�s�t k�vetelte, a m�sik a magasabb szint� iskol�ztat�st, a harmadik a szavazati jogot.

SZOMBATI Krist�f: A pluralizmust�l a neopluralizmusig SzocHalo Arch�v | 2003-03-04 19:26:20

A modern j�l�ti �llam �s a neokorporat�v �rdekegyeztet�si modell egy�ttes kialakul�sa kiz�r�lag az eur�pai t�rsadalomfejl�d�sre jellemz�. (T�rsadalmon a t�rsadalomelm�letek legmagasabb elemz�si strukt�r�j�t �rtem, mely mag�ban foglalja a politikai, gazdas�gi, jogi, stb. alrendszerek halmaz�t.) Ugyanis az �szak–amerikai modern t�rsadalomfejl�d�s "megakadt" a fejl�d�s pluralista szakasz�ban, melyben a k�l�nb�z� �rdek� csoportok konfliktusai, �s ezek t�rgyal�sos megold�sai az �llami szerepv�llal�s k�r�n k�v�l esnek. Melyek e fejl�d�sbeli k�l�nbs�g alapvet� okai?

TILKI Katalin: A k�rnyezetv�delem b�ntet�jogi szab�lyoz�sa Eur�p�ban Orsz�gos Kriminol�giai Int�zet, 2002 | 2003-07-23 14:00:49

"A b�ntet� t�rv�nyk�nyvekben a k�rnyezetv�delmi b�ncselekm�nyek speci�lis helyzetben vannak, hiszen olyan k�rd�seket vetnek fel, amelyek elt�rnek a hagyom�nyos b�ntet�jogt�l. Az egyik ilyen, hogy a k�rnyezetet v�d� t�ny�ll�sokat �sszhangba kell hozni a gazdas�gi fejl�d�s sz�ks�gleteivel. A m�sik pedig az, hogy meg kell tal�lni azokat a b�ntet�jogi eszk�z�ket, amelyek nem s�rtik a k�rnyezetv�delem �s az �llam gazdas�gi �rdekeit..."

T�M�R Judit et. al.: N�k a helyi politik�ban - Elt�r� telep�l�si adotts�gok, k�z�s n�i sorsok Magyarorsz�gi N�i Alap�tv�ny, 2002 | 2003-08-05 10:58:11

"A magyarorsz�gi t�rsadalomkutat�sokban meglehet�sen ritka megk�zel�t�st k�pviselve, e tanulm�ny egy olyan alapkutat�s legfontosabb eredm�nyeit foglalja �ssze, amely megl�v� t�rsadalmi probl�m�k enyh�t�s�nek elk�telezett sz�nd�k�val, egy civil szervezettel egy�ttm�k�dve, annak sz�les k�r� t�rsadalmi hat�ssal kecsegtet� gyakorlati tev�kenys�g�t seg�tve k�sz�lt. Az a n�h�ny r�szlet, melyet a n�k helyi politik�ban, illetve k�z�letben val� alacsony ar�ny� r�szv�tel�r�l a helyi �nkorm�nyzatokra ir�nyul� empirikus kutat�sok „mell�kterm�kek�nt” megismerhet�nk, vagy amit a feminista kutat�sok statisztikai elemz�sei felt�rnak, sz�munkra a kiindul�pontot jelentett�k. Projekt�nk, rem�lve, hogy eredm�nyeivel hozz�j�rulhat a n�k politikai r�szv�tel�nek n�vel�s�hez, egyr�szt azokr�l a korl�tokr�l k�v�nt �tfog�, ugyanakkor differenci�lt k�pet adni, melyek a n�k helyi �nkorm�nyzati d�nt�shozatalba val� hat�kony bekapcsol�d�s�t nehez�tik, m�sr�szt olyan sikeres strat�gi�kra keresett p�ld�kat, amelyek az eur�pai �tmeneti t�rsadalmakban k�vetend�k lehetnek a helyi szinten tenni akar� n�k sz�m�ra."

T�thn� Nagy Magdolna et. al. (szerk.): �llampolg�ri r�szv�tel a k�rnyezetv�delmi d�nt�shozatalban - K�zik�nyv K�rnyezet�nk.hu, 1994 | 2003-07-23 14:28:01

Nyugat-Eur�pa egyik els�k k�z�tt kinevezett k�rnyezetv�delmi minisztere szerint a k�rnyezetv�delem a demokr�cia iskol�ja. A meg�llap�t�st igazolta az, hogy a k�rnyezetv�delmi d�nt�sek meghozatal�ban az �llampolg�ri r�szv�tel fontoss�ga egyre n�vekszik. Ennek felid�z�s�vel szeretn�k k�sz�netet mondani a k�nyv kezdem�nyez�inek, �s mindenkinek, aki a k�nyv megjelen�s�hez hozz�j�rult. Ez�rt a k�nyv�rt nemcsak a k�rnyezetv�delemmel foglalkoz� tud�sok �s jog�szok lehetnek h�l�sak, hanem mindenki, aki ezen a ter�leten v�gzi mindennapi munk�j�t, �s aki r�szt v�llal – a K�rnyezet �s Fejl�d�s Brundtland Bizotts�ga sz�haszn�lat�val �lve – "k�z�s j�v�nk" �p�t�s�ben.

BUSK� Tibor L�szl�: Demokratikus-e az inform�ci�s t�rsadalom?
Forr�s: Mat�v, Pusk�s H�rmond�

CS�KAY �kos: Antall J�zsef: A (nagy) Beteg (Politikai Pszichol�giai Portr�)
ELTE Szociol�giai Int�zet, Szoci�lpszichol�giai Tansz�k

KRISZTY�: Narancs, ami nincs...
Tanulm�ny

Magyar Narancs vez�rcikk: A kett�f�r�szelt orsz�g (V�laszt�s ut�n)
Forr�s: www.mancs.hu

PERECZ Tam�s: A Holocaust tagad�s szab�lyoz�sa az izraeli jogban
Tanulm�ny

PERECZ Tam�s: A jog mint a kirekeszt�s pszichol�giai folyamat�nak eszk�ze
Tanulm�ny

R�V�SZ Magda: A gyermekv�delmi t�rv�ny ut�n
SOMORJAI Ildik� [szerk.]: K�zik�nyv a szoci�lis munka gyakorlat�hoz, M�sodik, �tdolgozott kiad�s, Szoci�lis Szakmai Sz�vets�g, Budapest, 2001., p: 39-68.

SAJ� Andr�s: A hal�lb�ntet�s alkotm�nyoss�ga
G�NCZ�L Katalin – KEREZSI Kl�ra [szerk.]: Deviancia, emberi jogok, garanci�k. Hilscher Rezs� Szoci�lpolitikai Egyes�let, Budapest, 1996. p: 181–192.

SZAB� Patr�cia Gy�zt�nk?! N�i jogok a huszonegyedik sz�zadban
Forr�s: N�k lapja

SZOMBATI Krist�f: A pluralizmust�l a neopluralizmusig - A neokorporat�v politikai int�zm�nyrendszerhez vezet� �t elm�leti �s t�rsadalmi vet�letei az NSZK p�ld�ja alapj�n
Tanulm�ny





REZ�M�K

FORSBERG, Mats: A szoci�lpolitika fejl�d�se Sv�dorsz�gban The Swedish Institute, Stockholm, 1984. | 2003-03-04 19:15:59

K�s�rletet teszek arra, hogy a szerz� seg�ts�g�vel bemutassam az elm�lt t�bb mint 200 �v legfontosabb t�rt�n�seit, amelyek a sv�d j�l�ti �llam kialakul�s�hoz vezetettek. Ezt els�sorban a szoci�lpolitika t�rt�neti fejl�d�s�n kereszt�l szeretn�m ismertetni. Az eddigi fejl�d�st h�rom egym�st�l elk�l�n�thet� korszakra lehet bontani. Az els� az 1930–as �vekig tart, a m�sodik 1981–ig figyelhet� meg, m�g az �jabb �talakul�s korszaka 1981–t�l figyelhet� meg Forsberg �r�sa alapj�n.

N�METH L�szl�: Sz�rsz�i el�ad�s (1943) | 2003-04-27 16:10:44

A n�pi mozgalom konferenci�j�t Balatonsz�rsz�n tartott�k 1943 augusztus�ban, kev�ssel a n�met csapatok megsemmis�t� szt�lingr�di veres�ge ut�n. A r�sztvev�k sz�m�ra k�zzel foghat� k�zels�gbe ker�lt N�metorsz�g �s sz�vets�geseinek veres�ge, a magyars�g �jabb k�sz�b�n �ll� traum�ja. Ennek k�vetkezt�ben k�t t�nyez� hat�rozta meg a konferencia l�gk�r�t: 1. pesszimizmus a magyars�g j�v�j�vel kapcsolatban (lesz�m�tva a szocialista ir�nyzatokat); 2. az antifasiszta er�k frakci�i k�z�tti n�zetelt�r�s, preszt�zsharc (amely k�s�bb hatalmi harcc� alakult) �s az – egym�srautalts�gon alapul� – egy�ttm�k�d�si k�nyszer dialektik�ja.

WEBER, Max: A politika mint hivat�s A tudom�ny �s a politika mint hitvall�s, Kossuth kiad�, Budapest, 1995. | 2003-03-04 18:49:11

Weber els�sorban a karizm�ra �p�l� hatalommal foglalkozik, ami a vez�r szem�lyes karizm�ja ir�nti engedelmes odaad�st jelent, �s ugyanakkor ez lesz a hivat�sgondolat gy�kere is. A f�bb vez�rt�pusok k�z�l kiemelend� az �n. "nyugati t�pus", azaz a politikai vez�r: a szabad demag�g (antik), �s a parlamenti p�rtvez�r (modern). �rta: HARDI J�nos

Mats FORSBERG: A szoci�lpolitika fejl�d�se Sv�dorsz�gban
The Swedish Institute, Stockholm, 1984.

Max WEBER: A politika mint hivat�s
A tudom�ny �s a politika mint hitvall�s, Kossuth kiad�, Budapest, 1995.






VIZSGAT�TELEK, FELV�TELI ANYAGOK

CZIKE Kl�ra – KAPOSV�RI Anik� – KOV�CS Petra – LIGETI Gy�rgy: Kidolgozott t�rsadalompolitikat�telek, 1999.
[216 kB .ZIP form�tum]