jog fogalma – A jog�szok mai napig vitatj�k, mi tartozik a jog fogalm�ba (Kant), ugyanis a jogt�rt�net sor�n jognak nevezett rendszerek �s meg­ol­d�sok jelent�sen k�l�nb�znek egym�st�l (jogt�pus, nemzetk�zi jog). K�znapi �rtelemben az adott �llam hat�s�gai – k�l�n�sen jogvit�k eld�nt�s�re a b�­r�s�gok – �ltal alkalmazott k�telez� �llami el��r�sok (t�rv�nyek, norm�k) alkotj�k a t�teles jogot. Ez k�zel �ll a jogpozitivista felfog�shoz, mely az �l­la­mi­lag alkotott �s kik�nyszer�thet� magatart�si szab�lyokat �ll�tja jog­fel­fo­g�­sa k�z�ppontj�ba, vagyis a jog k�vetend�s�g�nek alapja az �llami eredet �s alkalmaz�s. A t�rsadalmi felfog�sban el�zetes feltev�sek �lnek arra n�zve, hogy az �llam milyen (p�ld�ul demokratikusan elfogadott) szab�lyai �r­v�­nye­sek �s ez�rt k�telez�ek (Hart, A jog fogalma). A jogi norm�k puszt�n az �llami (jogalkot�) akarat k�pz�dm�nyek�nt, parancsk�nt l�teznek, s mint ilyenek k�vetend�k. A jog�sz �s a jogtudom�ny dolga az �llamilag elismert jog­for­r�­sok­ban megnyilv�nul� jog megismer�se. Hans Kelsen Tiszta jogtana szerint a jogi norma meghat�rozza azt a felt�telt, amelyhez jogk�vetkezm�nyek (szank­ci�) kapcsol�dnak. A jogszociol�gia szerint sz�mos �llami el��r�s figyelmen k�v�l marad. A jog el�rejelz�s arr�l, hogy mit tesznek a b�r�s�gok a jog ne­v�­ben (O. W. Holmes). A viselked�st �s a jogvit�kat olyan norm�k is meg­ha­t�­roz­hatj�k, amelyeket az �llam el�zetesen nem ismert el jognak. A t�rt�neti iskola a jog forr�s�t a n�p jogszok�saiban, a hagyom�nyban l�tta. A ter­m�­szet­jog szerint a jogi el��r�sokat az erk�lcsnek megfelel�s teszi k�telez�v�.